Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 9. szám - Nánay Béla: A magyar helyesírás tanítása
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 279 diájába és hogy mennyire igyekezett a költemény eszmevilágát a magáévá tenni. Könyvpéldányának a nyomtatott szöveget követő tiszta lapját majdnem aljáig teleírta sűrű sorokkal, az ö jellegzetes apró betűivel. Ezek a sorok, amelyek valószínűleg a széljegyzetekkel egy időből vagy legalább is azokhoz közeleső időből származnak, nyolc külön kikezdésben a történeti színek tartalmát adják a lehető legtömörebb kivonatban, inkább csak schlagwortokban. Töredékes mondatok, igazán csak emlékeztető szavak és kifejezések, de azt hiszem, jellemzőek Dóczi felfogására nézve, sőt tanulságosak is az Ember tragédiájának szerkezeti kapcsolatában és gondolatmenetében való tájékozódásra nézve, éppen azért nemcsak a kegyeleti szempont vezet, mikor Dóczinak ezeket a tömör mondatait teljes hűséggel, még írásbeli különösségeikkel is itt közlöm. IV. A dicsőség s hatalom ridegsége, milliók egy miatt! vágy a szabad államra. V. Az arra éretlen nép m feszíti messiását, vágy az eszményit és magasztost ni vető gyönyör és kéjre. VI. A buja kéj undora, vágy az eszményi lovagkor erényeire. VII. A lovagkori erények túlhajtásai. vágy a nyugalomra. VIII. A vallásos közöny, szellemi törpeség kora. Kepler vágya egy felrázó, cselekménydús időre. 9. A frant. forradalom cs mint Kepler lázas álma tűnik fel, Ádám = Danton. 10. A theoriák, penészes foliansok álbölcsesége, vágy az új világra, az élet tudományára. 11. Az élet prosaisága, a társadalom sárfertői Londonban, vágy egy összeműködő felemelő nemes társadalomra. A 12. számnál, a 12. színnél Dóczi — miért, miért nem ? — abbahagyta a tartalmi kivonatolást. De ezekből a csupán 8 színre (IV—XI.) vonatkozó, bizonnyal csak házi használatra szánt följegyzésekből, valamint az aláhúzásokból és széljegyzetekből is eléggé meggyőződhetünk, hogy Dóczi teljesen egybeforrasztotta a maga lelkét Madáchcsal, hogy mélyen, nagyon mélyen behatolt a magyar költészetnek legmélyebben járó termékébe, az itthon is, külföldön is mindinkább csodált Ember tragédiájába. Debrecen. Kardos Albert. A magyar helyesírás tanítása. A magyar nyelv tanításának három feladata van : tanítson meg helyesen írni, fogalmazni, neveljen rá az olvasásra. Mindegyik csak százalékban valósul meg, sokszor alacsony százalékban. Az olvasástól visszariasztanak az irodalomtörténeti mütyörkészések, az elavult, vagy időelőtt kényszerített olvasmányok, a modern irodalom tiltása. Eredmény : az iskolái végzett ember tájékozatlanul All a maga korában, s nincs korszerű irodalom-szemlélete, A fogai-
