Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 7-8. szám - Horváth Károly: A természettudományos megfigyelésre és gondolkodásra való nevelés

238 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE A levél szerkezete alapján kérdezzük, milyen környezetben élnek ezek a növények? A leánder jól tűri a napot, száraz talajjal is beéri rendszerint; ezzel szemben a borostyán már nem szereti annyira a napot, a nedves talajt, a kevésbbé szellős helyet kedveli, az aspidistra pedig a szoba félhomályos sarkában is jól érzi magát. A levelek szer­kezetében mutatkozó eltérések tehát a környezet szerint alakulnak. A levelek tagoltságát a napfény okozza, a borostyán levelének vastag szivacsosrétegét pedig a szellőzés hiánya. Ha reggel, délelőtt, délben, délután veszünk a növényekről leve­leket s metszetet készítünk belőlük, akkor a klorofillszemcsés el­helyezkedését jól megfigyelhetjük a sejtekben. A viaszréteg, a bőrke visszaverik a fénysugarakat, ugyanezt teszik a bőrszövet sejtjei, ha tele vannak vízzel. Minél szárazabb, melegebb helyen nőtt a növény^ annál vastagabb a felbőre. A belső szerkezetről induktív úton kapott eredmények igazolása megfigyelés útján. Ha az oktatás menete a megfigyelésből indul ki s ezt követi az absztrakció, a logikus gondolkodás, akkor még egy másik utat is követhetünk : egy résznek általános megfigyelése alap­ján alaposan megindokolt feltevésekre juthatunk a belső szerkezetre vonatkozólag. A megfelelő metszet elkészítése és az ellenőrző meg­figyelés igazolja a feltevést; lehetővé teszi hogy hamis, vagy nem szabatos következtetéseket megismerjünk s talán felkelti csodála­tunkat abban az irányban, hogy a természet milyen változatos a fel­adatok megoldásában. Pl. miként képzeljük el a szár belső szerkezetét, milyen sajátos részei vannak? A szár összeköti a gyökereket a levelekkel, tehát cső­vezetéknek kell benne lennie. A szár tartja a leveleket, a hatalmas lombkoronát, emiatt szilárdan épültnek kell lennie. Vizsgáljuk át erre vonatkozólag nehány növény szárát ! Asparagus plumosushoz min­dig hozzájutunk. A szár keresztmetszetén a sejtüregek kicsik, befelé folyton nagyobbodnak. A megerősítést, a szilárdítást a sejtfalak végzik. A mechanikai­lag (helyesebb : sztatikailag) fontos elemek tehát mind a széleken vannak. Mit ér el a növény azáltal, hogy az erősítő-, szilárdító-szövet a szár perifériáján képződött? Szerezzünk be egy csomó egyenlő hosszú és egyenlő súlyú üveg- rúdat és csövet. Két végén mindegyiket támasszuk alá és kísérletez­zünk, hogy melyik bír el nagyobb terhelést ! A hársfa egyik ágából is csináljunk keresztmetszetet ! Ha véko­nyabb az ág, esetleg beleesik a farész kambium, háncs, kéreg stb. Látjuk az évgyűrűket alkotó sejteket, különböző nagyságúak. Össze­hasonlítjuk a két növény keresztmetszetét és megállapítjuk, miben különbözik a két szár szerkezete. A hársfának alkalmazkodnia kell a többéves élettartamhoz, ez az oka a kambium és az évgyűrűk ki­alakulásának. Az élettani oktatás metodikája. A tanulókkal nem végeztethetünk új, önálló gyakorlatokat. A tanárnak pontosan meg kell adnia az

Next

/
Oldalképek
Tartalom