Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 7-8. szám - Horváth Károly: A természettudományos megfigyelésre és gondolkodásra való nevelés
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 235 a munkából, emellett a tanulók feszült figyelemmel foglalkozzanak a rájuk bízott munkakörben. Az elvégzendő megfigyelést apró részletfeladatokra kell osztani ; különben hiányos lesz az irányítás. Akárhányszor néhány összefüggő kérdést írunk fel tanítványainknak, amivel a tanulók alkalmat nyernek a megtalált feleletek helyességének ellenőrzésére. Ilyen módon eleget teszünk a tanuló ama szükségletének, hogy valami támasz legyen a helyesség megállapítására. A részletkérdések megoldásainak ugyanis összhangban kell lennie az egésszel. A tanulót egyúttal rászorítjuk arra, hogy a megfigyelések egész sorozatával foglalkozzék, míg maga is képes lesz arra, hogy hosszadalmas folyamatokat áttekintsen, amelyek az életben végbemennek. Amilyen helyénvaló, hogy a gyermek önállóságáért küzdjünk és a kezdeményezés felébresztésére törekedjünk, nála, éppen annyira helyénvaló az is, hogy a tanulót mélyebb megismerésre, nagyobb áttekintésre neveljük. Ehhez azonban el kell mélyíteni a biológiaoktatást ; sajnos, ettől még messze vagyunk kissé. A megfigyelés gyakorlása. Tegyünk a nagyító alá burgonyakeményítőt s engedjük, hogy tanítványaink lerajzolják a látottakat. Amelyik ügyesebb, a táblára is rajzolhat. Amikor átnézzük sorban a rajzokat, látjuk, hogy azok bizony nem egyformák, sok a hibás, mert még nem tudnak jól megfigyelni, nem látnak világosan. Erre sorra vesszük valamennyit, figyelmeztetjük a hibákra. Reájönnek a tanulók maguk, hogy az éleslátást tanulni kell, inert nem minden szem lát egyformán jól. Vagy vegyünk egy sejtet. Eleinte bizony csak a sejtfal tűnik fel előttünk, majd lassan a sejt többi része is megjelenik a látótérben. Ha mozgó tárgyat adunk eléjük, pl. papucsállatkát (Paramecium), akkor még nehezebb probléma elé állítjuk őket. Vagy ott van az átokhínár (Clodea) levelében a klorofill-testecskék mozgása. A Tra- descantia feslő bimbójából egy porzószálat a portokja nélkül, vagy pedig a csibehúr, fehér mécsvirág, vérehulló fecskefű fiatal száráról vett szőrszálat tárgylemezre egy csepp vízbe teszünk és erősebb nagyítással vizsgáljuk, miként helyezkedik el a protoplazma, hol foglal helyet a sejtmag? Nyugalomban van-e, vagy mozog-e. A Val- lisnaia spirális leveléből készítsünk metszetet és ott is vizsgáljuk a protoplazma mozgását! A vizsgálatokból lassan reájönnek a tanulók arra, hogy a mozgás az élet ismertetőjele. Bepillantva az élet titkába, a legtöbb tanuló szinte megihlető- dik, vallásos érzések töltik el a lelkét. Ilyenkor kihasználhatjuk az élettudományokban rejlő nagy nevelő erőt. Természetes, sok más természeti jelenségen is lehet még szemlélődni, melyeknek rendkívüli fontossága van az erkölcsi nevelésben. Lélcknélküli tanítás az, amikor csak a józan kutatásra, a száraz tények megállapítására szorítkozunk anélkül, hogy vonatkozásba hoznánk ezeket az emberrel. Nem az a cél, hogy számolás, mérés, összehasonlítás, analizálás, következtetés és szintézis útján megismerjék a gyermekek a természetet, hanem
