Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Megjegyzések - Egyházi és iskolai hírek
220 PROTESTÄNS tanügyi szemle át vallást tanult, azokból tanult. 47 évig szolgálta egyházát, mint a budapesti evang. egyház vallástanára, s közel négy évtizedet ebből a budapesti evang. gimnáziumban töltött munkában. A jelen iskolai év elejével nyugalomba vonult, s hogy most róla megemlékezünk, tesszük ezt abból az alkalomból, hogy a fenntartó egyház iskolája, kartársai, tanítványai és tisztelői meleg ünneplésben részesítették, az Egyetemes Felügyelő igazgatói címmel tüntette ki a tanügy jeles munkását. Nagy örömmel adunk erről hírt, mert a mai szomorú időben, mikor a tanári munka megbecsülésének olyan kevés jelét látjuk, mikor anyagi, de nem kevésbbé társadalmi helyzetünk is olyan nyomasztó érzéseket válthat ki belőlünk, sokszorosan kell örvendeznünk jeles kartársunk ünneplésének, mert ez a magyar protestáns tanárságnak is ünnepe volt. Adja Isten, hogy egyházunk iskoláinak minden jeles munkása hasonló megtiszteltetésben részesüljön, mert bizony a múltban ezt nem tapasztaltuk. Be kell azonban e helyen is vallanunk, hogy ennek jórészt magunk voltunk okai: magának az illetékes iskolának, igazgatójának kell gondolnia arra, hogy távozó vagy más tekintetben arra érdemes tanártársai felé az illetékesek figyelmét odairányítsa. Ha mi nem tesszük ezt, nem fognak észrevenni, s akkor méltán hiheti a közvélemény, hogy nincsenek is már derék, arra méltó tanárok. — A közvélemény olyan nagyon szeret szépet és jót elfeledni: ne hagyjuk felejteni ! Mikola Sándor igazgatónak hála, hogy megbecsültette kartársát. Itö'lmi Károlynak, a budapesti evang. gimn. egykori jeles igazgatójának, a kolozsvári egyetem filozófusának Szegeden az egyetem árkádjaiban szobrot állítottak a nemzet nagyjai között. Ott a tudományegyetem bölcsészeti kara volt a kezdeményező. 1928-ban a budapesti evang. gimnázium helyezett el épületében emléktáblát, mely nevét hirdeti; szülőházát még 1913-ban táblával jelölte meg a kegyelet Besztercebányán. Tehát eléggé ismerték és méltányolták munkáját, mellyel megteremtette az első magyar filozófiai rendszert Ember és Világa című ötkötetes művével (melyből a Ványi—Dézsi szerkesztette Magyar Irodalmi Lexikon csak hármat említ!) Az Evang. Tanáregyesület 1928-ban megtette a lépéseket, hogy Budapesten utcát nevezzenek el Böhm Károlyról, az ev. egyetemes egyház felügyelője, báró Radvánszky Albert a maga részéről is melegen támogatta a Közmunkatanácsnál a kérést •—■ mégis mi az eredmény? Van már utcája Bőhm Károlynak abban a milliós fővárosban, melyben élete nagy részét töltötte, mely annyi új utcát nyit, hogy szinte nem is tud elég nevet felfedezni ezek elnevezésére? Nincs utcája, minden utánjárás meddőnek bizonyult ! Nem nevezték el róla a belvárosi Sütő-utcát, hol a Deák-téri iskolák épülete áll, mert állítólag a Belvárosban nem neveznek el többé utcát. Helyes. De nem juttattak neki a kültelkek új utcáiból sem egyet sem, mert nem ismerik eléggé. Nem elég egy illetékes testület, egy nagynevű férfiú, az egyetemes felügyelő ajánlása, melyben meg is nevezte Bőhm jelentőségét, nem elég, mert a városi urak nem olvasták művét, vagy
