Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Jausz Béla: A középiskolai német nyelvoktatás két kérdéséhez
208 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE A középiskolai német nyelvoktatás két kérdéséhez. A középiskolai németnyelvi oktatás egy pár sürgősen aktuális kérdésének szóvátételére késztet az a remény, hogy illetékes körök még idejében fognak segíteni azokon a bajokon, amelyeknek súlyos voltát minden német szaktanár érzi. A németnyelvi oktatás ügye a VII—VIII. osztály heti 2—2 órája és a németnek juttatott, látszólag tekintélyes óraszám (26) helytelen elosztása miatt még mindig a lehető legszomorúbb helyzetben van. Nem szeretek nagy szavakat használni, de szerintem a VII—VIII. o. csekély óraszáma következtében jobban haladunk a csőd felé, mint valaha ! — Hallom ugyan a felhördüléseket egyesek részéről : Hogyan lehet ilyen kijelentést kockáztatni ma, amikor először is csak 2 év tapasztalataira tekinthetünk vissza, na meg az 1930 szeptemberében életbeléptetett reform révén óraszám tekintetében előkelő helyre kerültünk ! Hogy a német oktatás mindig gyenge eredménnyel dolgozott, éz letagadhatatlan. Legyen szabad e mindenki által ismert tény alátámasztására Gombocz Zoltánnak egy odavetett megjegyzésére hivatkoznom, aki arra az esetre, ha a latint a középiskolából száműznék, vagy a felsőbb osztályokra szorítanák, azt jósolja, hogy „a francia és olasz, de valószínűleg az angol tanítás eredménye is éppen olyan siralmas lesz, mint a németé,“1 Koszó János, a modern nyelvi oktatás egy lényeges feladatát tárgyalva „Művelődésismeret mint a modern nyelvi oktatás alapja“ c. értekezésében azt írja : „Felső osztályaink (lóként VII—VIII.) 2—2 heti órája. . . nevetségesen kevés olyan tárgyra, hol készség megszerzéséről van szó.“1 2 Hogy a német nyelvoktatás szomorú eredményeinek tagadhatatlanul a kevés óraszám egyik legfőbb oka, azt Kemény Ferenc is kiemeli abban a beszámolójában, amelyben a közgazdaságtudományi karnak a középiskolai gyenge eredményű modern nyelvi oktatásra vonatkozó memoranduma ügyében 1924-ben a V. K. Minisztériumtól bekért és 111 középiskolától beérkezett szakvéleményeket dolgozza fel.3 De általában véve keveslik az óraszámot maguk az iskolák is, mert az említett beszámoló szerint 75 iskola szakvéleménye utal erre 1 Gombocz Zoltán : Nyelvtudomány és nyelvtanítás. Magyar Szemle 1931. 218—221. o. 2 Magyar Pedagógia 1931. 9. o. 3 Kemény Ferenc : Az élő idegen nyelvek tanítása ügyében. Magyar Pedagógia 1926. 29—40. o.
