Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - P. f.: A szovjet iskolája
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 207 közönbösen végezné, ha nem törekednék minden erejével a régi előítéletek, tradíciók, szokások, erkölcsök kiirtására. Munkáját a helyi hatóságok a legszigorúbban ellenőrzik. Ha pl. vallásellenes tevékenységét e hatóságok, avagy az atheisták szövetségének helyi sejtje nem tartja kielégítőnek, állásától mihamar megfosztják. De nemcsak a munka minősége, hanem mennyisége tekintetében is magasra fokozott igényeket támaszt a tanítóval szemben a kommunista rend. A kommunista „polgár“ élete szigorúan megszabott keretek között pereg le, szinte minden lépését szabályok írják elő. Az iskola ilyen életre készít elő, tehát a tanulók szabadságát is korlátozni kell. Az ifjúság felett a tanító éber szemmel állandóan őrködjék. Nemcsak felesleges, hanem egyenesen káros az iskolai szünet. Az orosz tanácsok 1930-ban tartott kongresszusa elvileg állást is foglalt az iskolai év, illetőleg munka megszakíthatatlansága mellett. Az orosz tanító a még megmaradt iskolai szünnapokon is együtt van tanítványaival, amikor is az iskola tanulmányi kirándulásokat tesz. Iskolán kívül a tanító agitátor, aki eljár az üzemekbe, az egyes munkásszervezetek gyűléseire, hirdeti a kommunista igazságot. Mint a hatóságok bizalmasa, ellenőrzi környezetét, a mezőgazdasági, vagy ipari üzemet és annak vezetőit, észleleteiről jelentést kell tennie. Ilyen szerepet természetesen nem minden tanító tud betölteni, ezért a tanítók elbocsátása, az állástól való megfosztás napirenden van. A tanító mint az államhatalom, az erőszak exponense nem rokonszenves a lakosság, különösen a falusi, vallásához, tradícióihoz ragaszkodó lakosság előtt. Itt a tanító élete sincs biztonságban : megtörténik, hogy a tanító-agitátort a felháborodott parasztság agyonveri. Nem csoda ezért, ha a falu és a kisváros tanítói otthagyják pályájukat és más foglalkozás után néznek. Az orosz iskola a szovjeturalom kezdetén a legújabb nyugateurópai elméleteken épült föl. Ez elméletek azonban nem bizonyultak elegendő elvi alapul egy, a szovjet politikai és katonai céljait teljes odaadással szolgáló iskolarend kiépítésének. A szovjet pedagógusai módosították, viszonyaikhoz alkalmazták a kölcsönvett alapelveket, avagy az orosz eszme, termelés nagy áradatában új princípiumokat kerestek és találtak. E módosított és az új alapelvekre épített orosz iskola teljesen politikai célok szolgálatában, kollektív szempontok szerint rendezkedett be szervezetében, tanulmányi rendjében, egész nevelő és oktató eljárásában, kizárva művelési anyagából minden humánumot : az orosz iskola éppen olyan exotikummá lett, mint maga az új társadalmi rend, amelyet szolgálnia kell. (A Pädagogisches Zentralblatt 1932. évi 1., 2., 3. száma alapján.) P. /.
