Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Soós Béla: Beszámoló a ceglédi közgyűlésről
188 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE azonáltal a jelenlevő tagok egy részénél kellemetlen hangulatot keltett dr. Maday Gyulának az a gesztusa, amivel a sorsunkon változtatni akarást egyszerűen fiatalos hevességnek tüntette fel. Ez a beérkezett, vagy már végleg kiábrándult kevesek hangja a fáradt, szomorú és ezért talán kelleténél csakugyan türelmetlenebb várakozókkal szemben. De amikor ténylegesen éhező és ténylegesen minden lehetőségtől elzárt fiatalok egész serege, meg letört és illúzióitól végleg megfosztott idős tanárgeneráció egyformán bizonytalanságban vergődik napokon, éveken át, a panasz talán mégsem jogosulatlan. Éppen jelen közgyűlésünk a legmeggyőzőbb bizonyság arra, hogy egyesületünk vezetősége is, tagjai is távol állanak minden rendbontó törekvéstől, a hazafias tűrés végső határáig elmegy a református tanárság, de ki kell jelentenünk, hogy a jelenlegi viszonyok mellett a 40 éves szolgálati idő és 22 heti óra árnyékában csak a legnagyobb aggodalommal tudunk a jövő elé nézni. A közgyűlést közebéd szakította meg; a ceglédi református Nőegylet tagjai Zsengellér Gyuláné elnökük vezetésével odaadó buzgalommal fáradoztak a rendezés munkájával. A közebéden nagy számban vettek részt a ceglédi intelligencia vezetőemberei is, ami Tanáregyesületünknek jóleső hangulatot teremtett. Bessenyei Lajos pohárköszöntője a főméltóságú Kormányzó Urunkra a szokott pohárköszöntők hangján sokkal felülemelkedően fejezte ki a magyar református tanárságnak Ő főméltósága iránt érzett megbecsülő, mély tiszteletét és szeretetét. Több pohárköszöntő hangzott el ezután, (különösen Czeglédy Sándor szavai tettek mély hatást a jelenlevőkre), majd folytatódott a közgyűlés. Először dr. Papp Ferenc terjesztette elő gondos és komoly értékű titkári jelentését, amit egész terjedelmében közlünk, majd Jakucs István nyújtott képet egyesületünk anyagi helyzetéről. Miután közgyűlésünk neki a felmentést a szokott fenntartással megadta, következett tárgysorozatunk egyik főpontja, az ORTE alapszabályainak módosítása. Szükségessé tette ezt a múlt közgyűlésen felmerült óhajtás, hogy a tisztviselőválasztásnak az eddigi alapszabályokban foglalt módja változzék meg. Mivel egy pontot változtatni nem volt lehetséges, az igazgatóság dr. Kun Sándort bízta meg teljes alapszabálymódosítási tervezet kidolgozásával. A 77,000—1922. és 9900—1923. B. M. sz. rendeletek alapján és az OKTE 1930-ban alkotott új alapszabályaihoz alkalmazkodóan elkészített tervezet két lényeges változást hoz be egyesületünk szervezetébe. A választás ezután a jogosult tagoknak postán beküldendő szavazataival történik ; egy tag magában nem, öt tag azonban együtt már titkosan szavazhat. A másik lényeges módosítás a választmány összeállítására vonatkozik : minden testület 15 tagon túl egy új képviselőt is választ, ugyancsak választmányi tagot jelölnek a nyugdíjas, vagy nem református iskolák kötelékébe tartozó tagok is. A módosításokat a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Nagy Miklós szeghalmi gimnáziumi igazgató indítványt nyújtott
