Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 6. szám - Soós Béla: Beszámoló a ceglédi közgyűlésről
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 185 megnyitóját a maga egészében közöljük. Szavai a jelenlevőkre mély hatást tettek ; legégetőbb problémánkra világítottak rá. Hiszen a magánbeszélgetésekben kialakuló kép is neki adott igazat : a református tanárságot legjobban a magárahagyatottság kínos tudata sorvasztja. Tisztviselőtársadalmunk általában ezzel a kisértéssel küzd : mivel a nemzet testében sokszor improduktív, az állam erőit feleslegesen elszívó osztálynak bizonyítgatják, kivész belőle a megbecsült munkás önbizalma és fokozott buzgalma egyaránt. S a református tanárság a maga különösen eszményi hivatásának nem is fog addig megfelelni, megfelelő sikerrel, míg szervesen bele nem illeszkedik újra a református egyházi életbe s a református társadalom nem fog úgy tekinteni rá, mint legnagyobb értékeinek minden bírálatot ki- álíani köteles, de egyben minden tiszteletet megérdemlő őrizőjére. Az elnöki megnyitó csakugyan nem a tanárság egy részproblémáját, hanem a független református világnézet kialakulásának az egyetlen lehetőségét, a magyar reformátusság létkérdését tárta elénk. Elismerés illesse elnökünket, hogy a könnyebb, siránkozó kéregetésen és tépe- lődésen alapuló megoldások helyett teljes önérzetességgel mutatott rá a tanári testület munkájának fontosságára és olcsó népszerűség- hajhászás elégedetlenséget szító szavai helyett a tényleges lehetőségek felé útat mutató gondolatot adott a közgyűlés elé. Az itt megütött hang — komoly, méltóságos — megmaradt az egész közgyűlés jellemzőjének. Az elnök üdvözlő szavaira a különböző testületek képviselői köszöntötték súlyos, komoly szavakkal a közgyűlést. Dr. Imre Sándor nyug. államtitkár, a szegedi egyetem ny. r. tanára s a dunamelléki egyházkerület középiskolájának felügyelője dr. Ravasz László és egyházkerülete nevében szólott. Filozofikus mélységű szavai két gondolatot vetettek fel. A nagy válság, amiben intézményeink sínylődnek, s a miben ma a magyar lélek — a tanárságé is — van, feltétlenül elhatározó fordulatot fog felidézni. A fordulat történhetik balra is, mint nagy történelmi tragédiák idején előfordul, de helyes irányítás mellett jobbra kell válnia világszemléletünknek. Ennek a módja pedig az, ha a tanárság erőslelkű marad és az a kötelezettség, hogy nála gyengébbek is vannak, állandó munkára serkenti. Bízzunk ebben a munkában ! Míg osztogatjuk lelkünk kincseit, magunk erősödünk legjobban. Hálásan fogadtuk Imre Sándor megjelenését és a gyűlés egész lefolyása alatt megnyilvánuló megértő szeretetét közös ügyeink iránt. Úgy érezzük, hogy az ő illusztris személyében a dunamelléki egyházkerület csakugyan a testvéri közösség teljes melegével jelent meg közgyűlésünkön. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Minisztérium nevében dr. Acsay István tankerületi kir. főigazgató köszöntötte a közgyűlést. Az a tény, hogy a Miniszter úr képviseletében ilyen kiemelkedő tanügyi férfiú vett részt közgyűlésünkön, örömünkre szolgált, s úgy hisszük, csak mélyíti az állami hatóságokkal való jó viszonyt. Majd dr. Dobos Sándor, a ceglédi egyházközség főgondnoka,