Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 5. szám - Megjegyzések

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 167 Ami a zenei műveltségre vonatkozik, úgy gondolom, hogy a közép­iskola négy alsó osztályában csak a zenei műveltség megalapozásával beszél­hetünk, amit később a felső osztályokban alkalmas módon s formában emel­hetünk s tágíthatunk ; és talán ami még fontosabb : a zenei ízlést fejleszthetjük s irányíthatjuk. Mert a zenei műveltség megszerzése sem történhetik más úton, mint zeneelméleti, kis formatani, kevés zenetörténeti, stílusismereti s dalfejlődést is vizsgáló úton. Mindezek elsajátítását játszva elvégezhetjük, ha erre alkalmas és igazán értékes dalpéldákat tanítunk. A mai énekoktatás már végleg leszámolt az értéktelen, gyenge szövegű, de még gyengébb dallamú műdalokkal, vagy tankönyvírók magyaros dalaival. Az új népzenekutatás, Kodály, Bartók nagyértékű munkássága annyi eredeti, ízig-vérig magyar népénekkel ajándékozott meg minket, hogy gazdag tárházát adja a magyar énekoktatásban felhasználható daloknak. Bátran állíthatjuk, hogy minden előbb említett zeneelméleti és a zenei műveltség megalapozásához szükséges tudnivalót ezekből a nem rég felkutatott magyar népdalokból megismertethe­tünk növendékeinkkel. Egy alkalmas példa kettős eredmény az énekokta­tásban : egy új dal begyakorlása, s másodszor elméleti vonatkozásaink ügyes kihasználása a zenei műveltség gyarapítására. Lássunk azonban gyakorlati alkalmazásokat. Egy pár énekóra új anyagát úgy válogatjuk ki, hogy egymás után szerepeljenek a különböző mollhangsorok : a természetes, összhangzatos és dallamos moll ; kiegészíthetjük még a magyaros mollhangsorral is. Ha ezeket szerkezetileg is egymás mellé állítom, sorrendjük történeti kialakulásuk sorát mutatja, esetleg hozzákapcsolom a dur-hangsor szerkezetét, a dur-moll- párhuzamot : ime, készen áll a növendékek előtt a mai zene dur-moll-rend- szere, a zenei műveltség egyik alapvető ismerete. Ha ezután a Zöld erdő harmatát. . . vagy valamilyen evang. korái, vagy ref. zsoltár (Goudimel) következnék, hangsoraikból mindjárt észrevenni, hogy ezek sem a dur-, sem a moll-hangsorok közé nem tartoznak ; így találkozunk a régi egyházi hang­sorokkal, a dór, írig stb. skálákkal. Kis történeti utalás elég ahhoz, hogy megértessük az idők folyamán történt váltakozásokat : a régi egyházi hangsor és a mai dur-moll-rendszer helycseréjét (a szép koronkénti változása). Utal­hatunk pár már élő zeneszerzőre, akik szeretnek visszatérni ezekhez a régi hangsorokhoz. Az olasz Malipiero, Respighi (Róma fenyőfái), Kodály (Psal­mus hungaricus). A ritmika világában a legkülönbözőbb ütembeosztást megtaláljuk a magyar népének értékei között. A legegyszerűbb páros ütem a kedves gyermek­játék-dalokban ; a hármas, a négyes ütembeosztásra tömegével akadnak pél­dák. Aki nem találna Bartók a Magyar népdal című könyvében, az keresse fel Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekét, így legalább a magyar iroda­lommal is kapcsolatot létesítünk. Találunk itt triolákat (Ráró-dal), ötös beosztást (Ej, haj, gyöngyvirág), az értéknyújtó pont összes elhelyezési lehető­ségét, a váltakozó ütembeosztást (János bácsi hegedűje Bartóknál, vagy Elhallgató Pálóczi Horváthnál) ; megtaláljuk az Álla breve-beosztást (Zrínyi imája), a hangsúly eltolódását (szinkópa stb.) íme pár gondolat arra nézve, hogy a „fokozatosan nehezedő gyakorlatok“ helyett gyönyörű népdalok, lelkes örömmel énekelt népénekek maguk magyarázzák meg úgyszólván az összes elméleti tudnivalókat. Ha valaki még sem tud meglenni gyakorlatok nélkül, ott vannak a népdalok egyes, erre alkalmas s technikai nehézségeket tartalmazó ütemei : alkossunk belőlük szekvenciaszerűen gyakorlatokat ; ezt a növendékek maguk is meg tudják csinálni, sokszor nagy örömükre (Jó alkalom a zeneileg tehetségtelenek foglalkoztatására !). Vagy ha a külön­böző módosításokat akarjuk tárgyalni, nincs az a dur- vagy moll-hangsorban fellépő lépcsőmódosítás, melyre népdalaink közt ne találnánk példát. S hogy egy ilyen dalban, szöveggel társított módosítás mennyire élő tudássá válhatik, szemben akármilyen unalmas gyakorlattal, azt hiszem arról felesleges bővebben szólnunk. A jól megválasztott példák azonban nemcsak zeneelméleti tudnivalókon

Next

/
Oldalképek
Tartalom