Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Hettesheimer Ernő: Az élőnyelvek tanárainak párizsi kongresszusa
110 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE a tót Sárosban csak tót iskola állhat fenn, a megegyezés csak úgy jöhet létre, ha a fenntartó is enged és beleegyezik abba, hogy a jövő tanévtől kezdve minden évben egy osztály a főgimnáziumban tót tanítási nyelvűvé lesz. Ruzsiák sok utánjárás után megnyerte e tervének az összes tényezők hozzájárulását. A Kollégium fenntartói is elfogadták ezt, mint egyetlen lehető megoldást, abban a reményben, hogy idővel mégis csak sikerülni fog a magyar párhuzamos osztályoknak felállítása. A megszűnt theológia tanárai átmentek Budapestre. A tanító- képző tanárai pedig Gerhard Béla igazgató szerencsés kezdeményezésére Miskolcon telepedtek le s most is az ott virágzó tanítóképzőben működnek. A szlovák ev. tanítóképző Eperjesen csak pár évig maradt fenn. Nagy kárára a tanügynek, államosították. A főgimnázium maradt meg tehát egyedül mint ev. iskola a nem is oly régen virágzó kollégiumi intézetek közül. Ebben az utolsó magyar érettségi az 1925—26, isk. év végén volt. A csehszlovák kormány államosítási törekvéseivel szemben mint ev. iskola nehezen tudja magát fenntartani. Ma már tanárai mind államilag kinevezett tanárok. A régi magyar tanárokat is, akiknek, szerepük a magyar tanítással megszűnt, átvette az állam s nagyrészüket nyomban nyugdíjazta. N. IV, Az élőnyelvek tanárainak párizsi kongresszusa. A Párizsban 1931 március 31—április 4. tartott „élőnyelvek tanárainak kongresszusa“ megalakította az egyes nemzetek élőnyelveket tanító tanárainak szövetségeiből a „Föderation Internationale des Professeurs de Langues Vivantes“ című egyesületet Paris, 2 rue Montpensier székhellyel. Az egyesület céljai : 1. Barátságos és kartársi összeköttetésbe hozni egymással az élőnyelvek tanárait; 2. az élőnyelvek tanítási módszerének tökéletesítése és fejlesztése érdekében ismertetni a tagok elméleti kutatásait és gyakorlati megállapításait; 3. elősegíteni a tagok közt tanulók, tanárok, könyvek, folyóiratok és mindenféle pedagógiai szemléltető anyag kicserélését, ismertetni időnként a modern nyelvek tanítására vonatkozó pedagógiai művek bibliographiáját; 4. az élőnyelvek tanárai számára a külföldi tartózkodást vizum-mentesség, vasúti kedvezmény, múzeumi díjak lefizetésétől való felmentés és iskolai elszállásolás kieszközlése által megkönnyebbíteni. A kongresszus előkészítő bizottsága felkérte az egyes országok élőnyelv tanárainak szövetségeit 1930 nyarán, hogy közöljék vele, milyen problémákat óhajtanak e kongresszuson megvitatni. A napirendre tényleg felvett problémákat ismét közölték az egyes szövet