Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 4. szám - Rácz Lajos: Régi magyar kapcsolatok Angolországban

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 103 ban1, e művének a pataki életére és működésére vonatkozó részében, mikor elbeszéli Sárospatakra történt meghivatását, Rákóczy Zsig- mond hercegnek ezirányban hozzá írt levelét, hozzáfűzi : „Mellé­kelve volt hozzá Tolnai Jánosnak (aki Hartlibiusnak Angliában sok éven át barátja volt, most pedig a híres pataki iskola rektora) le­vele“ (99. §). Ki volt ez a Hartlib, aki, mint láttuk, 1632-től fogva Come- niusszal levelezésben állott s az ő Praéludiáit nyilvánosság elé bocsá­totta? Hartlib Sámuel 1598-ban Németországban német apától és elő­kelő angol anyától született, Königsbergben s talán Cambridge-ben tanult, 1628 körül Angolországba költözött és ott sok irányú tevé­kenységet fejtett ki, kivált a nevelésügy, a tudományok előbbvitele érdekében buzgólkodott, egy ideig egy nemesi nevelőintézet igazga­tója is volt. Kora számos kitűnő és nagytekintélyű férfiával (mint pl. Hobbes, R. Boyle, Oldenburg, Hevelius, Gassendi) levelezés­ben állott, buzdította, lelkesítette a tudósokat, elősegítette műveik kiadását, pártját fogta a száműzötteknek és a szegény diákoknak. Comenius reformeszméit lelkesen igyekezett Angolországban terjesz­teni és magának a nagy pedagógusnak itt működési teret biztosítani (1641). Milton neki ajánlotta, mint barátjának, a nevelésről írt könyvét (1644), Cromwell is fontos megbízatásokra használta fel. Meghalt 1662-ben. Fáradhatatlan író, tiszteletreméltó jellemű férfiú volt, akit legkitűnőbb kortársai nagyrabecsültek. Nagy tekintélyét és befolyását mutatja, hogy mikor Comenius, a Hartlib hívására, 1641 szeptember havában Londonba érkezett, itt kitűnt, hogy Hartlib a parlament megbízásából (hol számos barátja ült), hívta meg őt, hogy itt panszofiai tervezetét részletesen kidolgozza. A Hartlib baráti köréhez tartozott Hübner Joachim, a panszofia lelkes híve, akinek jelentős része volt a Praeludia közrebocsátásában, akihez Comenius 1638-ban elküldte a Didactica Magna egy másolatát, hogy arról véleményét (mely nem mindenben volt kedvező) meg­hallgassa. Hübner vitte meg, midőn Comeniust 1642 június havá­ban Londonból Párisba hívták, ide ennek válaszát, de Richelietit már halva találta s így a meghívásból semmi sem lett. íme, ez volt az a Hartlib, akivel Tolnai, „sok éven át“, vagyis angliai tartózkodása alatt, 1634-től 1638-ig jó barátságban állott. Most már értjük : hol és hogyan nyílt Tolnainak módja a Comenius nevelési eszméivel, didaktikai reformjaival megismerkedni és lassan­ként azok lelkes apostolává válni ! Hartlib mellett, a Hartlib szárnyai alatt szívta ő magába a Comenius eszméit, a Comenius tiszteletét s vált abban is a Hartlib követőjévé, hogy miként ez a parlamenttel Angolországba, ő Lórántfy Zsuzsánnával és Rákóczy Zsigmonddal Magyarországba hivatta a nagy morva pedagógust, hogy itt az ok­1 Megjelent az Archiv pro hadani o zivotc a spisech F. A. Komenskéna III. évfolyamában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom