Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Rácz Lajos: Régi magyar kapcsolatok Angolországban
100 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE A pedagógiai tudomány másik alapfogalma Kerschensteiner szerint az érdeklődés, amelynek a leglényegesebb tulajdonsága az aktivitási tendencia olyan kultúrjó organizálása iránt, amelynek struktúrája a felvevő alany szellemi struktúrájához hasonló. Az érdeklődés egyének szerint is különböző, függ az öröklött dispozi- cióktól, de függ az individuum szellemi fejlettségétől különösen, tehát műveltségi állapotától. A pedagógia harmadik alapfogalma az érték. A nevelés az individuum felett álló, az erkölcsi élet alapját átható eszmék, a jó, igaz, szép, szentség értékeinek megvalósítására törekszik. Ez abszolút értékek megjelenése a kultúrjó, a nevelés eszköze. A nevelés tehát értékek organizálása tudatunkban. (Kerschensteiner: Theorie und Bildung. Leipzig, 1926.) Kerschensteiner rendszerének e nagyon vázlatos bemutatásából is megállapítható, hogy ő a személyiség pedagógiájának egyik legtiszteletreméltóbb híve, hogy rendszerének axiológiai megalapozásán az ujkantiánusok, Windelband, Rickert hatása érezhető, de megtaláljuk e rendszerben Spranger pszichológiájának a nyomait is. E hatások ellenére ez az épület, amelyet Kerschensteiner egy hosszú élet páratlan energiájával emelt, egységes stílusban épült, egy nagy, Pestalozzihoz a lélek erejére különösen hasonló személyiség nagyértékű hagyatéka. Kerschensteiner a nevelés céljául az erkölcsi személyiséget tűzte ki, műveiben megjelölte az utakat, eszközöket, módokat, amelyekkel e cél megközelíthető. E nagy pedagógus tanítását élete illusztrálja, amely zökkenésnélküli közeledés a tökéletesség felé. Debrecen. Papp Ferenc. Régi magyar kapcsolatok Angolországban. A XYII-ik század 30-as éveiben egy magyar diák, névszerint Tolnai Báli János, a váradi iskola növendéke, I. Rákóczy György erdélyi fejedelem költségén, előbb Hollandiában (1631—1634), majd Angolországban (1634—1638) gyarapította filozófiai és theoló- giai ismereteit, szerzett éppoly széleskörű, mint alapos műveltséget. Lelke mohó vággyal ragadta meg az előhaladott Nyugat eszme- áramlatait, a filozófiában Ramus és Baco új gondolatait, a vallásos és egyházi élet körében a puritánizmus eszméit és a presbyteri egyházkormányzati elveket. Hazatérte után I. Rákóczy Gy., a sárospa- pataki kollégium első rektorává (rector primarius) nevezte ki. Tolnai, amint állását elfoglalta, azonnal hozzáfogott a külföldön magába szívott új eszmék hirdetéséhez és életbeléptetéséhez. De merész újításaival, melyeket az iskolai oktatás köréből csakhamar az egyházi
