Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 4. szám - Papp Ferenc: Kerschensteiner György

05 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE beszélhetünk munkaiskoláról, ahol a tanuló benső szükségből egy- egy kultúrjavat önállóan, erői tevékenységével elsajátít. (Kerschen- steiner : Der Begriff der Arbeitsschule. Leipzig. 1925. VI.) A munkaiskola ilyen értelmezése, mint az ismeretszerzés és isme­retközlés szellemi folyamatát szabályozó metodikai elv érvényesül a porosz középiskolai tantervben is. (Lehrplan—Richtlinien für die höhere Schule. Berlin, 1925), amely az oktatást a tanuló aktivitására, benső szükségérzetből fakadó tevékenységére, értelmi, művészi és technikai alkotó munkájára építi. A munkaiskola ilyen értelmezése — mint pedagógiai és metodikai princípium — érvényesül ma álta­lában a nyugati országok közoktatásában, minden iskolatípusban, így nálunk is. A régi, a tanuló befogadóképességére támaszkodó és memorizáló iskolát a munkaiskola, a szellemi erők kifejlését célzó, a tanuló bensőleg motivált és önálló aktivitását igénylő oktatás vál­totta fel. A Kerchensteiner vetette mag gazdag termést hozott. Nem kevésbbé termékenyítőleg hatott a pedagógiai irodalomra, de a gyakorlatra is Kerschensteinernek állampolgári nevelés gon­dolata. Ez eszme sem új. Felvetődött már a görög filozófiában is, határozottabb körvonalat az újabb időkben nyert, amikor a modern állam a több joggal több kötelességet ró a polgárokra és amikor az indusztrializálódás kitermelte proletártömegek és az állam közötti kapcsolatok erkölcsi jellege szinte teljesen megszűnt. A század elején kiadott porosz tantervek az állami intézmények, a polgári jogok és kötelességek ismertetését a történelem tanításával kapcsolatban mindentípusú iskolában szükségesnek tartják. Pedagógusok azonban nem igen foglalkoztak e kérdéssel, csak a legkiválóbbak, mint Dörp- feld és Matthias veszik észre, hogy az iskola e tekintetben nem oldja meg feladatát. Ily előzmények után jelent meg 1899-ben az erfurti tudományos akadémia már említett pályázati hirdetése (Wie ist unsere männ­liche Jugend von der Entlassung aus der Volksschule bis zum Ein­tritt in den Heeresdienst am zweckmässigsten für die bürgerliche Gesellschaft zu erziehen?), amelynek eredménye Kerschensteiner pályakoszorús műve : Die Staatsbürgerliche Erziehung der deut­schen Jugend. (Erfurt, 1901.) Az állampolgári nevelés ez időponttól kedzve állandó témája a pedagógiai irodalomnak, pedagógiai kon­gresszusoknak, és nem kisebb gondja a tantervek és utasítások készí­tőinek. Pályaművében a pályázatnak megfelelően a népiskolából kikerült ifjúság továbbneveléséről, illetőleg állampolgári neveléséről elmélkedik és a műhelyi szakmunkával, mint centráló foglalkoz­tatással kapcsolatban véli az állampolgári nevelést, az állam iránti kötelességek teljesítésére való nevelést megoldhatónak. Az állampolgári nevelés gondolatát pályaművével bedobta a pedagógiai közvéleménybe, erre várt a fogalom tisztázása, az állam- polgári nevelés célravezető eszközeinek, módjainak az összes iskola­fajokra való megállapítása. Természetesen Kerschensteiner is meg­tette e tekintetben is a magáét, sőt bízvást elmondhatjuk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom