Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Papp Ferenc: Kerschensteiner György
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 93 Kerschensteinernek a munkaiskolára vonatkozó elmélete csakhamar ismertté lett azáltal, hogy azt a gyakorlatban is megvalósította és egy világváros népiskolai szervezetének és oktatási eljárása-» nak alapprincipiumává tette. A felügyelete alá tartozó iskolákat ellátta kertekkel, amelyeket a gyermekek maguk műveltek meg, terrariumot, akváriumot létesített, megreformálta a rajzoktatást, amely elavult módszerével a gyermek ábrázolási kedvét inkább lohasztotta, semmint fokozta. Szerepet adott az agyagmunkának, sőt a felsőbb osztályokban fém- és famunkát is végeztek a fiúk, a leányok pedig intenzív női kézimunka mellett főzni is tanultak. Ugyancsak a felsőbb, a 7—-X. osztály számára kémiai és fizikai laboratóriumokat állított fel, ahol a tanulók is végeztek kísérletet. E gyakorlati tevékenykedés, e manuális munka azonban a legszorosabb kapcsolatban volt magával az elméleti oktatással, mint az absztrakció előzménye, avagy a megismert törvény, igazság kifejezése, illetőleg alkalmazása. Kerchensteiner iskolareformjának a híre messzire eljutott. E hírnevet elsősorban a reform ellenzőinek köszönhette. A herbartiá- nusok ugyanis az „arbeitsschule“ eszméjét még nagyobb szentség- törésnek tekintették, mint a reáliák tantervének módosítását. München valóságos pedagógiai Mekka lett, ahova a világ minden részéből zarándokoltak a pedagógusok, hogy Kerschensteiner alkotásait tanulmányozzák. Az angolszászok, különösen az amerikaiak a termelés praktikus szemüvegén keresztül szemlélték Kerschensteiner reformált elemi iskoláját, különösen pedig továbbképző iskoláit. A pragmatikus filozófia neveltjei és az utilitarizmus fiai a müncheni iskolák növendékeiben csak a leendő használható munkást látták és nem a munka által nevelt jó állampolgárt. Pedagógiai reformeszméinek ismertetésére meghívták a kontinens nagyobb városai, így Budapest is, ahol 1910-ben tartott nagyszámú hallgatóságnak előadást. Angliában két körúton is nyílik alkalma az ország közoktatásának tanulmányozására és müncheni iskolaszervezete ismertetésére. 1908-ban Zürichben, Pestalozzi halálának évfordulóján „Die Schule der Zukunft im Geiste Pestalozzi“ címen a svájci és külföldi pedagógusok egész serege előtt tart előadást a munkaiskoláról, amelynek fogalma a mai felfogásunk szerint még mindig nem tisztult, még mindig a kézimunkán, a testi erők tevékenységén van a hangsúly, mint müncheni reformja kezdetén 1899-ben és nem általában a tevékenységen. Kerschensteiner munkaiskoláról való felfogását sokan szándékosan félreértették és magyarázták. így a szocializmus pedagógusai Kerschensteiner munkaiskola fogalmából törölték nevelő tendenciáját és csak a gazdasági célzatot hagyták meg benne. A szocialisták szerint a nevelés középpontja a produktív iskola, mert a társadalmi produkció az alapja az egész kultúrának : csak az ilyen iskola nevelheti a gyermeket a produktív munkán alapuló szociális társadalmi
