Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 4. szám - Dr. Zoványi Jenő: Református iskola Kolozsvárott 1608 előtt és egyik tanáráról valami
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 139 mondám — logikai szempontból nem lehet hibásnak tartani. De már ővele egyidejűleg Török István „A kolozsvári ev. ref. collegium történeté“-ben' azt állítja, hogy a reformátusok iskolája megmaradt az antitrinitarismus elhatalmasodása után is. Ám erre nézve „másnemű adatok hiányában“ csupán egyetlenegy bizonyítékot hoz fel, jóllehet akkor már több is ismeretes volt, melyek közül a Pokoly művében alkalmilag előfordultakra röviden utaltam is e könyvről Írott ismertetésemben/ Érdekes azonban, hogy a Töröktől említett egyetlen adat szerintem éppen nem bizonyság a szóbanforgó iskola létezése mellett, noha másfelől a belőle kivont tényt nagyjában én is igaznak vallom. Gyulai Pálnak ugyanis 1592-ben kelt végrendelete a kolozsvári és marosvásárhelyi iskolák növendékei részére alapítványt hagyván, ezek az iskolák Török szerint csak a reformátusokéi lehettek. Igen ám, de az alapítvány kezelésébe Gyulai bizonyos esetre belészólást engedett a helybeli plébánosoknak is.* Már pedig Kolozsvárit akkor kétségen kívül unitárius volt a plébános. Viszont Marosvásárhelytt nemcsak a reformátusok, hanem az unitáriusok is tartottak fenn iskolát. így tehát, minthogy minden közelebbi megjelölés nélkül említi Gyulai az iskolákat, inkább még az unitáriusokéi javára szólónak tekinthető a rendelkezése, legalább is Kolozsvárt iŰetőleg. Annál is inkább, mivel Gyulai Pál még huszonnégy évvel azelőtt gyulafehérvári egyik rector korában az antitrinitarius párton vett részt a gyulafehérvári második hitvitán s azután is szerepelt párszor az antitrinitarius mozgalmakkal kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy mindezeknél később még átállhatott volna a reformátusokhoz, erről azonban mitsem tudunk. Még kevésbbé szól a kolozsvári ref. iskola ekkori létezése mellett Fraknói Vilmosnak az az állítása, hogy 1590 táján ebben működött volna Félegyházi István, mivel ez az állítás nem egyeben alapszik, mint a Bartholomaeides J. L. „Memoriae Ungarorum... in... universitate Vitebergensi" c. műve Félegyháziról szóló tévedésének magáévá tevésén, megtoldva még a lapszám hibás megjelölésével is.4 Mindamellett — mint mondám — kétségtelennek tekintem, hogy esetleg pár évi megszakítás közbevetésével, de azután okvetlen tartottak fenn Kolozsvárit iskolát a reformátusok részére akkor is, mikor ott az antitrinítarismus volt az uralkodó vallási irány. Arról, hogy Károlyi Péternek 1567-ben kolozsvári rectorságából Nagyváradra hasonló állásra távozta után automatikusan unitáriussá vált-e az addig általa vezetett iskola, s külön rectort alkalmaztak-e a reformátusság részére, avagy még mindig reformátusokkal töltötték be egyideig a régi iskola igazgatói hivatalát: az adatok nem nyújtanak felvilágosítást. Ennélfogva nem állapítható meg, hogy Félegyházi Tamás, aki 1568-ban kezdődő debreceni rectorságáról eltávozva, az 1570—71. tanévben , I. k. 11. 1. 2 Századok 1907. 648—68. 1. és Zoványi: Kisebb dolgozatok 223—44. 1. 3 Történelmi Tár 1900. 146 —7. 1. és Századok 1906. 909. 1. 4 A hazai és külföldi iskolázás a 16. században. 114 1. Ezt ugyan a 191. lapon őmaga kijavítja, ekkor már a lapszámot is helyesen idézve.
