Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 5. szám - Gulyás József: Mikor alapították a pataki iskolát?
184 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE fogja ünnepelni (Prof. Tanügyi Szemle 1930. 117. 1.). Két dátum van tehát, szemben a Szombathi által megállapított 1531 -i évvel. Comenius megállapítása, azt hiszem, inkább a kollégiumi rangra emelésre vonatkozik. A Zoványi megállapítását is későinek tartom. A helyzetet mégis úgy látom, hogy az 1531-es évszám korai. Az Égyháztörténeti Emlékek III. kötet 206. lapján van egy 1537- ből való latin emlék, amely a nagyváradi béketárgyalás előzményeit mondja el. Patakon összejöttek a váci püspök, a herendi érsek, a kalocsai érsek, Fels Lénárt előzetes tárgyalásra. A vajda megbízottai előbb templomba küldték őket: „ire ad templum, quod in civitate est, et ibidem audire sacrum, ex quo vocati essemus, ad prandium apud d. Petrum Perenni." Tehát a városi templomba mentek, de Perényi nem ment velők. Később ezt olvassuk u. o.: „respondi ego, finita missa, ita audimus sacrum, quo finito imus ad arcem.“ A 213. lapon Perényi attól fél, hogy luteránussága miatt esetleg javaitól és életétől is megfosztatik.“ Melyik templomba küldte az érsekeket, püspököket? Csakis a katolikusba. Hol volt ez? A városban. Régen a „város" alatt a várat és annak kerületét értették (pl. Matricula ven. tractus Zemplén [44—299. 1.]: 1633. 5. jan. Pataki Szíjjártó Mihály parázna feleségét a város kerítésén a templom mellett kibocsájtották.) A mai külső város neve: Hostat volt. Ügy, de a vártemplomot csak 1542-ben kezdte (de csak kezdte) építeni Perényi Péter.1 Kellett tehát egy másik (nem Szűz Máriáról, hanem Kér. Szt. Jánosról elnevezett) templomnak is lenni; ez 1526-ban még állt. De állni kellett 1537-ben is, ha csak azt nem tételezzük fel, hogy a vártemplomba küldte őket katolikus istenitiszteletre (de maga nem ment). Valószínűleg a barátok kolostora mellett lehetett, akik, mint a ferencesek konventjének a jegyzőkönyve bizonyítja, még sokáig voltak Patakon, sőt konventi gyűléseket is tartottak itt s csak lassan szűnt meg a pataki konvent. Ha pedig katolikus templom volt az a templom, ahova Perényi őket küldte, hogy lehetett az protestáns iskola mellett akkor ?!! Vagy Perényi ekkor még nyíltan, pláne erőszakkal nem lépett fel ? Akármilyen „fecsegéssé fajult a közlékenysége, bizalmaskodása", a szerzőnek egy biztosat mégis ad : akkor Perényi katolikus templomba küldte őket s ő maga még erős luteránus nem lévén, 1547 előtt iskolát nem alapíthatott itt. A 341. olasz levélben (1639. febr. 19-ről) azt olvassuk, hogy „a jeles Perényi Péter elárulta a hitet, az országot, a felséget, János királyt s talán el fogja árulni saját fiát, A hitet, mert ő perfid lutheránus... Ugyan e szándékkal nyomatták ki a . .. luteránus magyarok magyar nyelven a hitvallásukat ...“ Amit 1536 s 1538-ban Gálszécsi s Benczédi énekeskönyveinek támogatásával is kimutatott, itt már határozott színt öltött: Perényi 1539-ben nyíltan is lutheránus lett. Tehát a pataki protestáns iskola alapítását legkorábbi időre 1538-ra tehetjük. Kemény Lajos, Kassa főlevéltárosa az Adalékok XV. (1910.) 216. lapján egy okmányt közöl 1527-ből, mely azt igazolja, hogy mily lassan Befejezte fia 1554körül.
