Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 3. szám - Belföldi lapszemle
.112 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Az Országos Polgáríiskolai Tanáregyesületi Közlöny januári számában Lucza J. megállapítja, hogy 22-nél magasabbra nem lehet a polgári iskolai tanárok heti óraszámát felemelni, Keller A. A mai filmoktatás hiányaira hívja fel a figyelmet. A februári számban Szántó L. A munkaiskola elve a történettanításban c. cikkében kifejti, hogy eredmény csak akkor érhető el, ha tanításunkban az elbeszélő, oknyomozó és genetikai elv érvényesül s ha a tanuló a tanárral egyenrangú tényezővé emelkedik. A Debreceni Szemle jan. számában Kún Béla a régi debreceni jogtanítókról (Széplaki Pál, Dorossi János, Szűcs István, Búzás Pál, Tóth István, Kallós Lajos) közöl érdekes adatokat. Második helyen Nagy J. Filozófia és filozófiatörténet c. bevezető előadását találjuk e szakaszokkal : a filozófia, a filozófia köre, a filozófia története. Uj gondolat e lendületesen megírt tanulmányban nincsen. A Teológiai Szemle 1930. karácsonyi számában különös figyelmet érdemel a szerkesztő kérelme a magyar ref. egyház vezetőihez. Ebből kitűnik, hogy az eddig kitűnően bevált T. Sz.-t más anyagi alapra kell helyezni. Ha minden ref. egyházközség, közép- és felsőfokú tanintézet kötelező előfizetésre bírhatok, akkor az előfizetési díjat felére lehetne leszállítani. Ha pedig a magyar ref. egyház Parochiális Könyvtár Bizottsága fedezné egy összegben a lap nyomdai és postai előállítását, akkor ez csak a mostani parochiális járulékok kb. kétharmadát venné igénybe. — Az agilis szerkesztő teljes joggal intézhette volna felszólítását a magyar ev. egyház vezetőihez is, mert hiszen a legnagyobb előzékenységgel nyitja meg lapja hasábjait ev. tudósoknak is. A jelen szám 3 tanulmánya közül kettő (Gáncs A. és Karner K.) ev.-től való. Tehát tegye meg az ev. egyház is kötelességét és mutassa meg, hogy van érzéke neki is a tudományos törekvések iránt! A Kálvinista Szemle 1931. február 14-i számában Mátyás Ernő: Sárospatak készülődéséről ír. A hires főiskola nagy átalakuláson ment át. Visszakapta tanítóképző intézetét, gimnáziumában a humán ág mellett angol ágazat létesül, angol internátussal és átalakulóban van a teol. akadémia is, melynek teológiája az ige teológiájává lett. A Ref. Figyelő 1931. január 10-i számában a Roham a tanárok ellen c. cikk foglalkozik az iskola ellen szokásos támadásokkal és ezeknek okát abban találja, hogy egy önmagával elégedetlen nemzedék, minden sikertelenségért az iskolát teszi felelőssé, holott legtöbbször az volt az oka, hogy családjából hiányzott az Ige és az imádság. A febr. 14-i számban Fontos statisztikai adat címen Miklós Ödön egyebek közt azzal magyarázza a prot. lelkészi kar közönyét, az egyházi élet iránt, hogy a hivatalos jellegűvé vált lapokból hiányzik a kritika, pedig a kálvinista (bátran mondhatjuk prot.) közvélemény nemcsak nálunk, hanem az egész világon kritikai természetű!
