Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom
68 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE korabeli magyar és német művelődési és irodalmi viszonyokkal kapcsolatba hozta. A művelődéstörténeti értékelés szempontjait is igen megfelelően, minden túlzás nélkül alkalmazta. Műve igen serkentően fog hatni germanisztikánk fejlődésére, s igen helyes, hogy rámutatott mindazokra a területekre, melyek még bővebb tanulmányozást kívánnak. Egy kis adattal e helyen is szolgálunk. A szerző megemlíti, hogy Szegedi Kis István egyik munkája németül is megjelent. Ehhez hozzátehető, hogy Dévai Bíró Mátyás három latin nyelvű iratát is lefordították németre. Megjelentek a következő gyűjteményes munkában: Rabus, Historien der heiligen auserwählten Gottes Zeugen, Bekennem und Märtyrern, Strassburg, 1557, V. kötet, 155—276. Pukánszky egész munkája egyébként érdekesen bizonyítja azt a tételt, mellyel a magyar kiadást kezdi: „A hazai német irodalom a magyar szellemi élet egyik szerves része." Különféle bizonyítékot hoz fel amellett, hogy a magyarországi németek egyrészt a hazai művelődési törekvéseket ismertették meg a külfölddel, másrészt viszont a külföldi, főkép német szellemi áramlatokat honosították meg nálunk. A munka e legfontosabb eredménye azonban egyszersmind amellett is tanúskodik, hogy a magyarországi német irodalom bizonyos tekintetben a magyar nemzeti irodalom alkotórésze. (Budapest) Losonczi Zoltán. Szegedi kis kalendárium 1931-re. Kiadja a Kolozsvár—Szegedi egyetemi fiatalság Bethlen Gábor Köre és az egyetemisták agrársettlement mozgalma. Studium bizomány, Budapest. Nem lehet szó nélkül elmennünk e kis füzetke mellett: több okból kell figyelemre méltatnunk megjelenését. Elsősorban is a kolozsvári hagyományokhoz ragaszkodó egyetemi ifjúság kiadványát elhallgatnunk nekünk, tanároknak nem szabad; még kevésbé szabad ezt tennünk nekünk, protestáns tanároknak, mivel részben a Bethlen Gábor neve alatt tömörült protestáns fiatalság munkája hozza elénk a kis könyvet. Tartalma szerint azonban minden magyar embert érdekelni fog: dalokat kapunk itt, jórészt kiadatlan szegedi és környéki régi dalokat. Gyűjtötte és kottával kiadta Bálint György, hozzájuk eredeti elgondolásé, érdekes rajzokat Buday György rajzolt. Most, mikor Bartók és Kodály munkálkodása révén a népdal újra — hogy úgy mondjam — divattá lett, nagy örömmel kell az ilyen kiadványt üdvözölnie minden magyar embernek. (Kár, hogy a mozgalmat csak idegen néven nevezi a magyar fiatalság, egy nálunk még nagyon kevéssé ismert szóval: settlement, melynek magyarul ez felelne meg: tanyavilág.) E mozgalom törekvése — a naptár végén olvasható — az, hogy tagjai rendszeres tanyai kiszállásokkal, közvetlen és huzamosabb kapcsolatba kívánnak jutni a magyar alföld különféle rétegeivel. Ezáltal kívánják a szolidaritás érzését a különböző társadalmi rétegek között felébreszteni, az ellentéteket csökkenteni és az országra nehezedő erőpróba elviselését lehetővé tenni. Milyen szép, hogy a sokszor leszólt mai fiatalság ilyen nemesen tud gondolkozni, és mint e kiadvány mutatja, cselekedni is 1 Milyen öröm,
