Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 2. szám - Dr. Óváry Zoltán: A modern idegen nyelvek tanítása a német középiskolákban
52 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE szokhatik hozzá a tanuló. Pedig az igazi műveltséghez a jó ízlés, valamint a művészetek szeretete is hozzátartozik, s a művészetben nemcsak az alkotás, hanem az élvezet is szárnyat ad a léleknek, lendületet a gondolatnak, tisztítja és nemesíti az érzést. „Bár nem kenyere, de bora az életnek a művészet“, mondja Jean Paul, s az iskola csak akkor töltheti be teljesen hivatását, ha ebből a nemes italból, a művészet nektáréból minél többet juttat a gondjaira bízott ifjúságnak. (Sopron) Ruhmann Jenő. A modern idegen nyelvek tanítása a német középiskolákban.* Az európai nagyhatalmak közül az élő idegen nyelvek tanulásának nagy jelentőségét a világháború után az egymással szemben állott Franciaország és Németország ismerték fel leginkább, ezért középiskoláik megreformálásánál a modern idegen nyelvek tanításának a háború előttinél sokkal nagyobb szerepet biztosítottak. Ennek az irányzatnak magyar nemzeti szempontból való helyességét a megcsonkított Magyarország törvényhozása is belátta, mikor az 1924 : XI. t.-c.-ben a reálgimnáziumot megalkotta az eddigi gimnázium és főreáliskola mellé és ebben a második modern európai nyelvnek tanítását is bevezette. Az 1926. évi XXII. t.-c. végre törvény útján rendezte a középfokú leányoktatást is és leányközépiskolává a harmadik osztálytól latin nyelvet tanító és a szellemi túlterhelést elkerülni igyekvő leánygimnáziumot és a modern nyelveket, valamint a nemzeti nyelvet nagyobb óraszámmal tanító leánylíceumot tette. Az élő nyelveket tanító tanár számára igen nagy áldás, ha annak a népnek, amelynek nyelvét tanítja, az országát legalább pár hétre felkeresheti s ott nemcsak nyelvi ismereteit gyarapíthatja, hanem az illető nép kulturális viszonyaiban történt változásokról közvetlen tapasztalat útján értesülhet. Ebben a szerencsében részesültem én az 1927. év nyarán, amikor intézetünk Igazgatótanácsa 120 pengő utazási segélyben részesített s résztvehettem a jénai egyetem kéthetes szünidei tanfolyamán és Jéna város három középiskolájában (a leánylíceumban és a vele kapcsolatos reformreálgimnáziumban, a humanisztikus gimnáziumban és a főreáliskolában) a tanításokon hospitálhattam. Jénában is, mint Németország legtöbb városában, augusztus 22-én vége volt a nyári négyhetes szünetnek s így a weimári közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztálya augusztus 24-én készséggel megadta a jénai három középiskolában való hospitálásra az engedélyt. Mind a három intézet igazgatója és tanári kara előzékenyen fo* Felolvasta szerző egy módszeres értekezleten.
