Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 2. szám - S. Szabó József: A test kultusza
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 41 azért, hogy a mai nevelést és oktatást diskreditálva egy új nevelési eszményt állítsanak fel s vigyenek be a tanintézetekbe. Ennek a nevelési eszménynek középpontja a test s annak kultusza és képzése. A régi pogány és barbár gondolkozásnak felelevenülése ez, szemben a lélek felsőbbrendűségével és annak különösebb képzésével, mely a Krisztus tanításából foly és így a keresztyénségnek alapelve. Olvassuk csak Pál apostol Rám. VIII-ik részét: „Ti nem vagytok testben, hanem lélekben. A test gondolata halál, a lélek gondolata élet és békesség. Ha test szerint éltek, meghaltok, de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldöklitek, éltek.“ Akik a betűkhöz tapadnak, ezekből a keresztyén aszkezist olvasták és olvassák ki s eszerint éltek és élnek. Ezt a túlzást azonban minden józan keresztyén elítéli. Bizonyos, hogy a lélek nem semmisítheti meg a maga burkát, a testet, sőt ezt gondoznunk, ápolnunk, edzenünk, fejlesztenünk kötelességünk. De csak a lélekkel arányosan és nem annak felette. A test kultusza és domináló képzése olyan lezűllést és veszedelmet rejt magában, amelynek szomorú tüneteit már is megdöbbentő módon észleljük. A Budapesti Hírlap, egyik utóbbi számában (január 6) bizonyos elvadult és brutális összetűzéssel kapcsolatban vezércikkben foglalkozik azzal az ideges udvariatlansággal és nyers kíméletlenséggel, amely ezidőszerint az emberek érintkezését jellemzi s megvaditja, beszennyezi és megfosztja minden szépségétől és melegségétől életünket. Megemlíti, hogy a mai érintkezés nyerseségét a túlzott sportszellemmel is szokták megokolni. Akárhogy mentegessük is a sportembereket, mint ezt a fentebbi lap cikkírója teszi, az a mód, ahogy ma a sportot űzik, kétségkívül az emberi érzelmeknek s azok nyilvánulásainak elvadulására vezet. Olyan durva szenvedélyeknek enged kitörést, amelyeket a léleknemesítő és finomító szellemi nevelés féken tart. Az a szellemi nevelés, erő és energia egyik megbecsülhetetlen előnye, hogy a testnek, mint az ember állati részének, nyers és aljas ösztöneit fogva tartja, szabadjára nem engedi. A test kultuszának élő, szélsőséges nevelés ellenben éppen a test durva erejének szabad folyásában találja örömét és dicsőségét, aminek aztán nemcsak az eldurvult emberi természetben,
