Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 9. szám - Belföldi lapszemle

398

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

megnyilatkozása érdekelhet minden tanítás — neveléssel foglalkozó magyar embert.

Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny LXV. évf. 1. sz. Petrich Béla: Az újabbkori irodalmi tanítása a német és francia középiskolákban című cikkben igazában a német iskolákkal foglalkozik, s csak a végén ad kis mutatót a franciákról. Megtudjuk eb' bői azt, hogy 1927-ben jelent meg a Richtlinien für die Lehrpläne der höhern Schulen Preussens, mely útasítások igen szabad kezet adnak a tanári munkának. A budapesti Reichsdeutsche Schuléban (birodalmi németek iskolája) tapasztalta azonban azt, kogy az érettségi kérdések zöme a 19. századra vonatkozik, s még Goethe és Schiller is alig szerepelnek bennük. Megemlíti, hogy egy éve élénk vita folyik Németországban arról, hogy érdekelheti-e a klasszikus irodalom a mai fiatalságot. Jellemző, hogy erről vita lehet! Schönbrunn Walter az Erziehungban azt vallja, hogy nem érdekli; de a lipcsei Horff szerint fel kell vennünk a harcot, a modern ifjúság művelődésellenes barbárságával szemben. Kritika az ifjúság s mindenki joga, de az éretteknek kell védeniük az igazi értékeket: s ha még oly nehéz is, olvastatnunk kell a klasszikus remekeket. Ezután közli Petrich hét német értesítő alapján (tehát elég kis forrást vesz!) a tárgyalt olvasmányokat, s a franciákról is ugyanígy tájékoztat a Journal Officiel 1925. évi VI. 5. számában megjelent tanterv alapján. A cikk érdekes gondolatokat tartalmaz és gondolkoztak de egyúttal örömmel tölt el, hogy nálunk az ifjúság „barbársága“ még nem következett el, mert ilyen kérdés nem merült fel.

Magyar Középiskola a katolikus tanárság lapja, XXIV, évf. 7—

8. száma ismét sok értékes cikket tartalmaz. Kisparti János: A piaristák pedagógiája címen megírja, hogy a magyar piaristák már a 18. század közepétől kizárólag a középiskola munkaterén működtek. Egyéni jellegűvé lesznek iskoláik: valláserkölcsí koncentráció; gyakorlatiasságra törekvés; nem válogató szigorral párosult szeretet; egész tanuló nevelése, amit szívnemességre képzés és az elme csiszolása révén érnek el. Olyan szép elvek, melyekre minden iskolának törekednie kell, s a valláserkölcsi gondolat a mi protestáns intézeteinkre is jellemző. — Gáspár Gyula a tanulók délutáni munkájáról elmélkedik. Adatokból szűri le, hogy VII—Vili. osztályos tanítványa átlagban napi 150 percet szentel tanulásra; s hogy itt a magyarra jut 46, németre 44, míg a számtanra 39 perc ; ez is mutatja, milyen fontos a tanári egyéniség, mely munkájával megkönnyíti a készülést, vagy súlyossá teszi ennek munkáját. ,,A tanítás módszertanából“ rovatban Fallenbiichl Ferenc, az ismert katolikus tankönyvíró arról ír, milyen Faust-szemelvények valók iskolai tárgyalásra. Mivel a tiszta légkört kívánja az iskolába belevinni az élet fertőzött levegője helyett, veszi a mennyei előjátékot és a drámai költemény első részeit, melyek a nemes törekvés üdvö-