Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
22 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE a könyvből tanult biológia, növény- és állattan, ha azt nem támogatja beszédes példákkal a természet. Erre valók az iskolában a kirándulások. A kirándulásokon, a szabad természetben többet tanul a gyermek, ha ott látja úszkálni a vadkacsát, a figyelő bölömbikát, a sétáló gólyát, mintha 10 kitömött példányban látja a szertárban vagy a tanteremben. A kirándulás nehéz munka a tanár részére, sok figyelmet, tudást, önuralmat követel. Ezért jó a fenti két munka. Nagy Jenő a híres debreceni református kollégium ismert nevű tanára, vadász, biológus, szakíró, stb. Mindenki örülhet tehát, aki megszerzi olcsón kapható (1'28 P) kis munkáját, mert vele könnyen boldogul a vizek világában. A vizek, mocsarak s lápok minden időben oly változatos és soha meg nen únható, hangulatos természeti képei azok, amelyek mindig vonzani fogják a természetkedvelőket. Minden madárnak, amit tárgyal, közli a magyar, német és latin nevét, tehát igazi képét iparkodik megrajzolni a mi lelkűnkben is. Együtt érzünk a szerzővel, amikor írja: A zuzmarás téli időben, a be nem fagyott patakrészleteken, a zöldfejü gácsérok, vagy a tarka-barka, csengő repülésű északi jeges kacsák belopása, vagy nyári hajnalok s alkonyatok kacsahúzása, ahol a nádasok ezerszavú hangversenye adja a legfenségesebb kíséretet, az ég alján lejátszódó „színjáték“-hoz, vagy pedig a vízivadászat királya, a nagy tavak vagy kis pocsolyák szélén ásott lesgödörből végigélvezett libalesek ... mind-mind mámorba ejtenek. így azután a természet rajongóivá is leszünk. Nagy szükség van Szemere Zoltán munkájára is, aki meg a Madártani Intézet megfigyelője. A ragadozó madarakat igyekszik megismertetni velünk, nemcsak szóval, írásban, hanem rajzokban, fényképekben is. Hogy ez mennyire fontos, igazolja az élet. Még müveit emberek, vadászok, tanárok sem ismerik kellőképpen a ragadozó madarakat. A szokás az, hogy minden horgascsőrű madarat gyűlölünk, pedig a legtöbb hasznos, tehát jóbarátunk, nem üldözni, hanem kímélni kell. Az iskola nagy hasznát látja az ilyen munkáknak, mivel közelebb jut révükön a való élethez. A tanulók nem cél nélkül járnak a természetbe, hanem ismervén annak abc-jét, a természet lényeit, ismerősöket találnak ott, megtanulnak olvasni és megszeretik a mindenek alkotóját, lelkűkbe beköltözik a munka édes nyugalma. Ezért is érdemes tanulni és kutatni. ’ Horváth Károly dr. Cholnoky Jenő: Afrika. I. kötet. 115 képmelléklettel és 20 térképpel. II. kötet. 102 képmelléklettel és 4 térképpel. Budapest. A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára. A modern földrajztanítás, az ismeretek helyes közlése, a megfelelő világszemléletnek a megadása sokszor nehéz feladatok elé állítja a lelkiismeretes tanárt. Könnyű a dolog ott, ahol a kellő anyagiak mellett bármikor vásárolhatunk könyvet, mindig jár 1 — 2 idegennyelvű modern szakfolyóirat is. Ámde ezt csonka hazánkban kevés iskola mondhatja el magáról. Haladni meg kell a tudománnyal, így bizony jól esik, főleg a csak magyarul tudó földrajztanároknak, Cholnoky Jenőnek a munkája.
