Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 6. szám - Dr. Papp Ferenc: Titkári jelentés

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 215 Az öntudatos, komoly beszéd mély hatást tett a jelenlevőkre. Egyesületünk a legteljesebb bizalommal tekinthet új elnökünknek a feíelősséges, nehéz, nemcsak sok tisztséget adó, hanem talán még több áldozatot kívánó állásban való munkássága elé. A közgyűlést az Arany Bikában nagyszabású közebéd követte, mely után a tagok közül sokan mély megilletődéssel vettek részt Debreczeni Ferenc kartársunk temetésén. Soós Béla. Titkári jelentés. Tisztelt Közgyűlés! Egyesületünk adminisztratív szerve, központi igazgatóságunk, a folyó évben is hűséges sáfára volt azon erkölcsi értékeknek, melyeknek ápolását és gyarapítását egyesületünk célul tűzte ki, s e cél megvaló­sítását a legnehezebb körülmények között is odaadó szolgálattal, magyar református tanügyünk és nemzeti kultúránk féltő szeretetével immár több mint negyedszázadon át munkálja. Ha igazgatóságunk ez őrálló tisztének gyakorlása talán nem történt volna ebben az évben a megszokott, immáron harminc esztendős éber­séggel és vigyázattal, annak minden esetre az az oka, hogy egyesü­letünk fennállásának az 1930—31. esztendő a legmegpróbáltabb, a leg­válságosabb esztendeje. Egyesületünk ebben az esztendőben veszítette el elnökét, alapítóját, 28 esztendőn át országosan tisztelt vezetőjét és ebben az esztendőben kell egyesületünknek a méltó utódot, az előre­látó vezért kiválasztani. A Dóczi Imre kormányzása alatt megszoktuk, hogy az ő éber­sége mellett nincs szükség a mi vigyázásunkra, hiszen ő biztos tekin­tettel mérlegelte nemzeti művelődésünk minden mozdulását, bölcsesége fenyegető veszedelmek között is példátlan szilárdsággal kormányozta egyesületünk hajóját, sőt irányította egész református tanügyünket. így, magunkra maradva első lépéseink talán tétovák voltak, talán tekinte­tünk sem volt elég éber és gyakorlott a szemlélésre, a magyar külső és belső tanügyi állapot megállapítására és intézkedéseinkből is talán hiányzott a Dóczi Imre bölcsesége és energiája. Ha törekvéseinket talán nem is kísérte a kívánt eredmény, intézkedéseinket talán nem követte általános helyeslés, egy azonban bizonyos, hogy minden csele­kedetünkben egyesületünk érdekét tartottuk szem előtt, hogy minden tettünkben, így a közgyűlés és az elnöki szék betöltésének előkészíté­sében is igyekeztünk az ő szellemében, az ő útain járni. Ez természetes is, hiszen ez a központi igazgatóság éveken át, sőt egyik-másik tagja évtizedeken keresztül ült Dóczi Imrével egy tanácsot és mindnyájunkat ő hívott el e munkára, és mindnyájan dicsekedhetünk a Dóczi Imre hozzánk való bizalmával és szeretetével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom