Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 1. szám - Comenius: Kis beszéd az ékes latinság tanulásáról. Fordította Gulyás József

14 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE szetnek és örökös tulajdona. De némely dolgoknak ez az akarása any­­nyira unalmas és száraz, hogy tanulmánnyá (t. i. munkát nem kímélő, inkább legyőző szándékká) sohasem emelkedik. Tehát némely dolgoknak ezt az ilyen lomha akarását addig kell nógatni és tüzelni, míg tűzbe és mozgásba nem jön. Mégis hallom el­lenvetésed : hogy te akarod a taníttatásodat. íme, e céllal alapítsuk meg ma, hogy boldog és szerencsés legyen, ez iskolában az ékesszólás osztályát! Itt bárkit, aki tanítványunk lesz, és pedig tanulékony tanít­vány, az ékes nyelvnek és irálynak minden fogására meg fogjuk taní­tani egyenes, könnyű és kellemes úton. E választékos útra a ti számo­tokra finom lelkű, tudományú és erkölcsű vezért is választottunk s nemsokára ki is fogjuk nevezni. Ennek és mindnyájatoknak én magam is a finom szorgalom és szerénység példájával előtte járni egyáltalán nem fogok vonakodni, amíg szükséges. A többiek mind, akik tanul­mányaitok számára fáklyavivőkül és hajnalcsillagul adattak, ezért most szorgalmasabban fognak arra törekedni, hogy titeket e finomabb mű­veltségre minden lehető módon előrevigyünk. Óhajtod mégis, hogy valamelyes és pedig rövid elöízt kapj az ékesszólás művészetéből. Halld! Testi alakot közülünk mindenki csak egyet kapott a természettől, nem tudnám megváltoztatni, de az öltözet folytán a külsőnek végtelen a változatossága. így a dolgok kifejezései, amelyek a velük született beszédből valók és amelyeket a ianualis osz­tályban fogunk tanítani, csak egyszerűek; a csónakot csónaknak, a kapát kapának nevezzük, de a beszéd ékességei végtelen módon vál­tozhatnak és végtelen kellemmel is, mialatt másnak mondjuk, mint mondják, vagy másként; mégis ugyanazt, amit állítunk, még kifeje­zőbbnek, világosabbnak és kellemesebbnek értjük, mintha saját nevén mondanók. Ezért nevezi Salamon az ilyenfajta művészileg cserélt sza­vakat kardoknak és a beszéd ösztökéinek, amelyek a lelkekbe mélyen bevágódnak (Préd. 12. 13), azért, mert jobban behatol a hegyes, mint a tompa. Példával fogom ezt megvilágítani. Ha barátod valamit elle­nezve így szólna hozzád : ez a te dolgaidnak ártani fog, mindenesetre mond valam t. De ha ezt mondaná: nem fogod elkerülni a hajótörést, ha nem fordítod el hajódat e sziklától, vagy ezen ellenségeid csodás diadalt fognak ülni, vájjon nem többet mond-e, vájjon nem jobban be­hatol-e ? Tehát aki ilyen kardokkal és ösztökékkel betölteni tudja gondolkodását és beszédjét, az finom lesz, ékesszóló lesz és képes lesz, mint Orpheus, sziklákat és fákat mozdítani s vadakat szelídíteni. E művészet pedig mit kíván? Ilyenféle tudományt honnan szer­zünk? Megtanuljátok majd kedveseim ezt az ékesszólás ez iskolájában az év leforgása alatt, megadja majd az Isten. A lényege: előbb kíván­tatik a dolgok ismerete: a latin szóknak pontos megértése, mindeniknek saját s eredeti jelentésével előbb kívántatik, végül az ékes beszédre vonatkozó szabályok és gyakorlatok nyugodt útja s okos fokozata kívántatik. A dolgok egyetemes, de általánosabb ismeretét (úgy reméljük) már kimerítették az ékes beszéd jelöltjei a ianualis osztályban: a dől-

Next

/
Oldalképek
Tartalom