Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 5. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 201 egy alapos filozófiai fundamentumon nyugvó modern teológiát tanultunk. Ez nagyszerű világnézeti alap volt, de az élet azt parancsolta, hogy most erre az alapra bibliai hitvallásos, tiszta kálvinista teológiát és lelkipásztori munkát építsünk. Ez volt a nagy lecke és ebben rejlett egyházunk élete, jövője." — Az áprilisi számban Ravasz László A magyar kálvinizmus újjászületése címen a kálvinista világ- és életnézet tömör jellemzését adja. A kálvinizmust jellemzi a predesztináltság érzése. A kálvinizmus a közéletben a kiválasztottak demokráciája. Másik nagy Programm gondolata az autonómia gondolata. A mai világban két világnézet küzd egymással: a fekete és a vörös. „A magyar kálvinizniusnak Krisztusban újjá kell születnie azért, mert az újjászületés élet és Krisztust tételezi fel, hogy más, magasabb rendű életelvet ragadok meg és abból táplálkozom." — A Ref. Diákmozgalom többi rovata is (Apáczai: Csere útján, Korszerű kérdések, Leányszoba, Amerikai levelek, stb.) csupa élet, elevenség és előretörés. A Magyar Gyógypedagógia 1—4. számában Tóth Zoltán a gyógyító neveléstudomány legújabb irányelveiről ír. Négy kérdésre kíván megfelelni. 1. A fogyatékosok oktatásának területein a gyógyító nevelés gondolatának felvetésekor milyen irányelvek érvényesültek? 2. Hogyan fejlődött ki a gyógyító nevelés gondolata ? 3. Melyek az egységes gyógypedagógiai gondolkodás irányelvei? 4. Az egységes gyógyítónevelői gondolatnak megfelelően hogyan alakult a gyógypedagógiai tanárság képzése ? — Horváth Kálmán Az értelem szerepe az erkölcsi életben cimü cikkében azt fejtegeti, hogy a gyógypedagógiának is figyelembe kell vennie, hogy az értelem egyedül nem vezet célhoz az erkölcsi nevelésben, hanem az érzelem és akarat kifejlesztésére is gondot kell fordítani. Puszta tanulással és oktatással a bűnöző, züllött vagy az erkölcsileg fogyatékos gyermeket valójában jobbá tenni nem lehet. A züllött, bűnöző és erkölcsi fogyatékos gyermekeknél az ösztön, érzelmi és az akarati élet területén előforduló patológiás jelenségek nevelés-diagnosztikai és prognosztikai mérlegelése a jellemélet és a társadalmi alkalmazkodás szempontjából ép oly fontos, mint az értelmi élet értékelése. Jellemnevelés szempontjából nagyfokú naivitás arra az álláspontra helyezkedni, hogy a normális intellektusú, de züllött, bűnöző és erkölcsi fogyatékos gyermekek nem szorulnak gyógyító nevelésre. A Protestáns Szemle februári számában Mitrovics Gyula A lélek útja fölfelé című, pedagógiai tárgyú cikke, mely nem egyéb, mint szerzőnek „A neveléstudomány alapvonalai" című sajtókészen álló munkájának egy részlete. Jelen cikkében főleg az embernek, az erkölcsiség és a művészetek világa felé való fejlődését mutatja be. Az erkölcsiségben az embernek az egyetemességre való törekvése nyer kifejezést, mert ezzel szabályozza az ember viszonyát a társadalomhoz és általában az egész emberiséghez, sőt lefelé az állatvilághoz is, egyetemes kiterjedésben pedig a transcedens világhoz a hit és a valláserkölcs alakjában. E mellett leküzdhetetlen az a vágy, hogy legalább saját
