Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 5. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 199 bereket a csillagos égbe emel. — Kelemen Ferenc: Jubilál a Hármas Kis Tükör c. cikkében behatóan méltatja Losontzi István nagykőrösi tanár hires tankönyvét. — Hegyaljai Kiss Géza Tájképköltészetünk pedagógiai hasznosítása a népiskolában címen értekezik. — Pataky Mária sürgeti a magyar zene felkarolását, kapcsolatban a kultuszminiszternek a múlt évben megindult grammofon-akciójával. — Az április 15-i szám vezércikke a gazdasági válság és a magyar tanítóság kérdésével foglalkozik. Befejező sorai így hangzanak: „A gazdasági válság a szegény magyar tanítót meg szegényebbé teszi és jó nagy karéj kenyeret von el tőle és famíliájától, de sápadt, elkinzott arcára a nagy jövendő ígérete rózsákat varázsol..." — Kornis Gyula Amerika kultúrpolitikáját ismerteti és megállapítja, hogy az európai és amerikai kultúrpolitika szembeötlő különbsége nem a népoktatásban, hanem a középiskolában rejlik, mert ez Amerikában szintén ingyenes. A Jövő Útjain január-márciusi száma vezető helyen Nagy Lászlót parentálja el. Nemesné M. Márta a mai nevelés nehézségeiről ír, különösen a nagy városban folyó nevelés nehézségeiről. Rámutat arra, hogy ma a legtöbb nő nemcsak anya, hanem egyben kenyérkereső is és így szinte rendkívüli képességekre kell szert tennie, hogy mellékesen betöltse azt a szerepet, amelyik egy, csak a háztartásban dolgozó nőnek méltán leköti az idejét. E mellett inkább mint valaha azon kell lennie, hogy megtartsa magának ura szeretetét, mert a válás megkönnyítése óta nem érezheti magát annyira biztonságban. A szexuális élet terén egy teljesen új moralitás van kialakulóban, melyre nevelni ma még egész lehetetlen. Mindezek nagyon megnehezítik a családi nevelést. A nagyvárosban a proletár gyerek igazi pária. A polgári otthon kedvezőbb környezetet nyújt. Itt azonban az átlag szülőt sokszor tévútra vezetik a nevelésnek új eszméi; pl. a nagyobb gyermeki szabadság tana. Mindezek folytán a lelkiismeretes szülő ma igen nehéznek érzi a nevelést és ezzel emelkedik az iskola jelentősége. Az iskola azonban csak akkor felelhet meg nevelői feladatának, ha mintegy központi ható szerv működve, a gyermekvédelem minden ágában megfelelő és vele összeműködő intézmények állnak rendelkezésére. — Hermann-Cziner Alice a nevelőnő kérdésről értekezik; megállapítja, hogy mindenekelőtt korlátozni lehet a nevelőnő tartás idejét. A gyermeknek sem annyi felügyeletre, sem annyi nevelésre nincs szüksége, mint ahogy ezt túlzó anyák elképzelik. Az első követelmény a nevelőnővel szemben, hogy egészséges kedélyű legyen, ezt aztán erősíteni kell jó bánásmóddal. Egy másik biztosíték a gyermekszoba közelsége. — Kalmár Jolán A modern középiskola követelései a tanárképzéstől címen ír. Kiemeli, hogy 6—14 évig a tantárgyak közötti, azután az egyes tantárgyakon belüli koncentrációt kell szem előtt tartani. Minthogy a mi középiskolánk a 10—18 éves ifjúságot fogadja be, a modern középiskolai tanárnak mindkét módszerü tanításra alkalmasnak kell lennie. Rendelkeznie kell tehát 1. elég magas fokú általános tudással, 2. mély szakképzettséggel, 3. alapos elméleti és gyakorlati pedagógiai készültséggel. A pedagógiai ki-
