Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 195 Péchy Mihály cs. kir. mérnökkari őrnagy, ősi református család sarja az az eredeti magyar tehetség, aki Debrecen másik fődíszét a kollégium főhomlokzatát, az ó épületet is tervezte. Ő küldi állomáshelyéről, Nagyszebenből 1803-ban az első tervet. Eredetileg kerek, magas kupolás templomot tervezett, mert — szerinte — az jobban megfelel a mi vallásunk szükségletének, mint a katolikusoktól átvett szegletes templom. De az akkori presbitérium fél a kupolától, költségesnek is tartja, nem is bízik szilárdságában. Többször visszaadja a tervet, lelefarag belőle. Jó Péchy Mihály készséggel dolgozza újra át. Mikor mindenféle jött-ment kömívesmesterekkel bírálgatják felül, sértődötten tiltakozik, hogy a beleegyezése nélkül elphuscherozott rajzot neki tulajdonítják, hiszen „inkább egy régi feredő háznak, mintsem templomnak frontját mutatja.'1 Kicsiben az játszódik itt le, ami Bramante tervével a római Szt. Péter bazilikánál, csakhogy az itteni Gyula pápáknak nem állott oldaluknál eltérő tervével egy Michelangelo. Sok huzavona után többféle erők eredője gyanánt jön létre végre a templom, melynek kialakulását az is gátolta, hogy a réginek fundamentumára akarták ráépíteni. Az építés is sok évig húzódott. 1819-ben már istentiszteletet tartottak benne, noha a keleti torony még nem épült fel. Az orom és a tető munkái meg évekig eltartottak. Szerettünk volna még pár szót Fazekas Mihálynak az építés körül vállalt szerepéről olvasni. A nagy utánjárással megírt, alapos tanulmányt 10 szép kép díszíti. Hazai műtörténetünk egy viszontagságos fejezetének bemutatásával hézagpótló, a református múlt iránt érdeklődőknek tanulságos és kissé zsúfolt mondataival is érdekes, vonzó olvasmány. Kiadta Debrecen város nyomdája. Ára 3 pengő. Szeremley Béla. Dr. Csűrös Ferenc: A debreceni.................... . nyomda 370 esztendős története. 22 lap. Propaganda célból készült, de jó áttekintést nyújt e kis füzet. Csak azt nem értjük, miért szakítja ki s teszi a dolgozat élére a labanc pusztítást? (1705). A pataki nyomda nem a labancok elől menekült, hanem az elűzött iskolával együtt ment Debrecenbe (1671). Gulyás J. Középiskolai tanárok névkönyve (1930—31). Szerkesztették : Barthos Indár, Csetri Károly, Luttor Ignác. A szakavatott szerkesztők gondos munkát végeztek az évkönyv összeállításával. Helyesnek tartjuk, kogy nem az iskolák sorszámaira, hanem a lapszámra történik a hivatkozás. A helyettes igazgatói megbízás jelölése elmaradt, ellenben az özvegy, elvált állapot jelölése új. A hirdetések zavarólag hatnak. Gulyás J. Dr. Zoványí Jenő: Képek a keresztyénség életéből. 1931. 45 lap. Borbély-nyomda, Mezőtúr. Ára 2 pengő. Szerző e 45 lapra terjedő füzetben, melyet a keresztyénség egye
