Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
194 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 379. k. stb.). E címszóban a biblia-teológiai és vallástörténeti distinkciókat nélkülözzük.1 Azt a mai viszonyok közt nem lehet felróni, hogy a héber és görög szavak latin betűs átírással adatnak (bár itten a precizitás és következetesség — másíah-másíach stb. — helyénvaló lett volna). Ellenben súlyos hiba ilyen monumentális és évtizedekre szabott munkánál az idézett bibliai locusok számjegyeiben található sok sajtóhiba (csak kiragadva: X. 748—49. lapon Dán. 9 : 35, 36, e. h. : 9 : 25, 26 ; Ján. 4, 35, e. h. : 4, 25; Zak. 17 és 21:23??, a köv. számok elöl lemaradt a könvv jelzése: Ezékiel; XIII. 972, lapon Zsolt. 33 : 16, e. h. : 33, 6 stb.). Az itt felsorolt kisebb fogyatkozások mellett is ez a nagyszabású munka annyira minden elismerésünkre és tiszteletünkre érdemes, anynyira nagy értékű és hézagpótló, annyira nélkülözhetetlen nemcsak a lelkipásztori, de a vallástanári munkánál is, hogy azt óhajtjuk és követeljük: ne legyen egyetlen protestáns középiskola sem, amelynek könyvtára ezt a munkát meg ne rendelné. Szele Miklós. Sz. Kun Ágota: A debreceni ref. nagytemplom. Debrecen, 1930. Nem mindennapi műtörténeti monographia. Megszoktuk, hogy csak külföldi műemlékek történetét tanultuk és olvassuk. Igaz, nem is igen van magunknak. Annál jobban esik, ha azokra figyelmet fordít valaki. Nekünk debrecenieknek hálás feladatra vállalkozott az értekezés írója, mert egyik szemünk fényének, mindennapi látnivalónknak az ismeretére tanít, amelyet eddig, bár folyton láthattunk, kellően soha jól meg nem néztünk. Az értekezés 3 részből áll: 1. az építés története, 2. a templomtervek, 3. a templom leírása, Nagyon érdekes tárgy magyar művészettörténeti szempontból is. Egy magára hagyott művész vívódásaira világít rá megkapó vonásokkal, aki páratlan türelemmel veszi a megbízók kicsinyes és hozzá nem értő utasítgatását. 1 Talán szükségtelen megjegyeznünk, miszerint nagyon jól tudjuk, hogy az itt kifogásolt dolgok nem az illusztris nevű tudós szerzők tudományos készültségének, hanem egyedül ama tiszteletreméltó törekvésüknek számlájára írandók, amelyet az Előszó is nyomatékosan kiemel, hogy t. i. a gyakorlati-építő célt a tudományos cél mellett el ne hanyagolják. Azonban legyen szabad a legnagyobb tisztelettel rámutatni arra, hogy a cikkünk bevezetésében írottaknak éppen annak a bebizonyítása volt a céljuk, hogy a gyakorlati-építő cél a tudományos cél megcsorbítását vagy hátratételét nem követeli és nem igazolja, mert ez a kétféle írásmagyarázati mód két pólus, melyek igen nagy feszültségben is megállhatnak egymás mellett, nem pedig algebrai plusz és mínusz, amelyek csak egymás rovására érvényesülhetnek. És szilárd meggyőződésünk, hogy a tudományos kommentár hiányát pótolni hivatott Bibliai Lexikonban sokkal előbbre helyezendő a tudományos, mint a gyakorlati-építő cél pólusa. Csakis így fogjuk azt elérhetni, amit az Előszó akar, hogy megtudjuk a Lexikonból, „mit tanít erről vagy arról maga a Biblia“ és hogy belőle „bármely bibliai kérdésben pontos és szabatos tájékozást nyerjünk“. Megjegyezzük még azt is, hogy amiket fölsoroltunk, azok —• talán a legelső, a „szentségire vonatkozó megjegyzést kivéve — nem „kritikai hozzávetések és még pör alatt álló hypothesisek“, hanem a bibliakutatásnak régóta leszűrt és általánosan elfogadott eredményei.
