Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 147 aziránt, hogy mindezek rendszeres tanításának szükségét Papp Zoltán is helyesnek véli és tervéből talán azért maradt ki, mert nem gondolt reá. De lám, mindezeket az „értéktelen“ polgáriiskola, a gyakorlati élet iskolája, rendszeresen, a lehetőségszerinti óraszámban tanítja! Nem érthető tehát Papp Zoltán ellenszenve a polgáriiskolák iránt, s ha fáradságot vesz magának és behatóan foglalkozik a polgáriiskola munkájával, szinte már hallom is, hogv így kiált fel: ez az én iskolám ! Merem mondani, hogy Papp Zoltán olyannak kívánja a középiskola alsó tagozatát: amilyen a polgáriiskola, de azzal a különbséggel, hogy Csengery, Eötvös és Klebelsberg polgáriiskolája sokkal tökéletesebb, mint Papp Zoltán elképzelt középiskolájának alsó tagozata ! Mint fentebb említettem, a polgáriiskola anyagát kívánja taníttatni (a latint nem számítva) azokból a tantárgyakból, amelyek ma is tárgyai a középiskolának. Már most, ha a közölt óratervből hiányoznak a „teljesen értéktelen“ polgáriiskola tantárgyait képező, általam felsorolt stúdiumok, amelyek nélkül kerek egész nem lehet a középiskola alsó tagozata sem, akkor igazán nem nehéz megállapítani, hogy mily értékű a Papp Zoltán középiskolája. Felemlíti azt is. hogy a polgáriiskola semmire nem képesít, de ő sem mondja, hogy mire képesítene a tervezett középiskola alsó tagozata. Az is igaz, hogy Írott törvény szerint, vagy a szokásjog alapján, a polgáriiskola IV. osztályából csupán oda mehet az ifjú, ahová a középiskola IV. osztályából, de a tapasztalat azt igazolja — a középiskola külön célú, értékes munkájának elismerése mellett — hogy a polgáriiskola mégis többre, — a gyakorlati életre ad egy kis képesítést! Lehetne még több észrevételem az egész reformtervre, de én nem akarok középiskolát reformálni, — az nem az én mezőm. Most is csak azért szóltam hozzá, mert Papp Zoltán megsemmisítené azt az értéktelennek minősített iskolát, amelyet más néven, de kevésbé szerencsés elgondolással szeretne feltámasztani. (Kunhegyes) Gombos István áll. polgáriisk. igazgató. Hazai és külföldi irodalom. 1. Montessori Mária: Módszerem kézikönyve. Ford. Burchard- Bélaváry Erzsébet. Előszóval ellátta Kenyeres E. Budapest, 1930. 59 -j- XIX lap. Kisdednevelés kiadása. Ára 4 P. 2. Kiss József: Montessori Mária nevelési rendszere. Budapest, 1930. 102 lap. Ára 4 P. Ez a két érdemes munka szerencsésen kiegészíti egymást. Az elsőben magát a nagy olasz orvospedagógust halljuk, még p. talán legjellemzőbb munkája : „A tudományos pedagógia módszerének alkalmazása a kisdednevelésre a kisdedek Házaiban“ c. nagy könyv kivonatának fordítása révén. A kivonat elején megismerkedünk Montessori
