Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 4. szám - Dr. Zoványi Jenő: Református iskola Kolozsvárott 1608 előtt és egyik tanáráról valami
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 143 utalás tekintetében tévesnek kell nyilvánítnom úgy Bodnak, mint Koncz Józsefnek a Bódétól elütő, de ugyancsak helytelen úton járó vélekedését. Konez ugyanis azt olvasta ki belőle,1 hogy Szamosközi üdvözletét küldé a két debreceni lelkésznek, névszerint Gönci Györgynek és Laskai Jánosnak. Ez ellenében megállapíthatom, hogy a szóbanforgó versben nem is feltétlenül mint lelkészről és nem is Laskai Jánosról van szó, hanem a verssel megtiszteltnek földijéről, Gyulai Jánosról (Johannes patriae gloria prima tuae), aki Debrecenben tanára volt a vers írójának, így tehát ez a Laskai ekkori működésére vonatkozólag sem pro, sem contra nem bizonyíték. Ellenben azt, hogy debreceni tanári működése nem nyúlt ki 1589-ig, kétségtelenül bizonyítja Miskolci Csulyak István részletes és minden ponton megbízható önéletrajza,1 2 mely megírja, hogy 1589-ben Debrecenben papok voltak: Gönci Fabricius György és Pesti Gáspár, rectorok pedig Debreceni Csorba István és Tolnai (Szabó) János.3 Hitelesen megcáfoltatván ilyen módon a Laskai oly hosszas tanárkodása felőli balvélemény, erről az oldalról semmi akadálya annak a feltevésnek, hogy debreceni rectorkodásának a bizonyos évét, az 1576-7. tanévet4 követőleg nemsokára elhagyta ezt az állását. És pedig ekkor még nem is közvetlenül Kolozsvárra ment, hanem előbb Nagybányára az 1577 és 1579 közé bezárólag eső három év folyamán valamikor. Minthogy 1580 tavaszán azt írta magáról, hogy ötödik éve „tűri az iskolai port“, 1575-ben kezdődőnek vehetjük debreceni tanárságát, ami egészen iól összeillik azzal, hogy 1574 őszén iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Nem lehetetlen ugyan, hogy már Wittenbergbe menetele előtt is folytatott valahol iskolai működést s ebben az esetben két évet is eltölthetett külföldön. De ez mitsem változtat az általam ezúttal még nem teljes bizonyosság, hanem csupán erős valószínűség gyanánt állított felvételen, mert hiszen az öt év így is, úgy is kijöhet 1580-ig, másfelől pedig semmi sincs, ami e sejtelmem ellen szólana. Kolozsvári rectorságából vagy netalán valami más, ezutáni állásából ment aztán „fejérvári káptalan"-nak, azaz a megszűnt gyulafehérvári katolikus káptalan hiteleshelyi tisztét végző hivatalnokok, ú. n. requisitorok egyi1 Irodalomtörténeti Közlemények 1891. 247. 1. („A wittenbergi akadémián a 16. században tanult magyar ifjak latin versei, mint forrásművek és pótlékok a Magyar Athenashoz.“) 2 Magyar Prot. Egyháztört. Adattár 1927. 124. 1. 3 Szenei Molnár Albert (Naplója 6. I.) egyedül Csorba Istvánt említi 1588 nyaráról rectorul, és a debreceni diákok anyakönyve ugyancsak 1588-ról szintén csupán őt nevezi meg ilyenül (Iskolatörténeti Adattár II. k. 96. 1.), ami már valószínűvé teszi, hogy ez évben tényleg egymaga volt ebben az állásban. Viszont az, hogy Gallince Jakab (Prónay—Stromp : Magyar ev. egyháztörténeti emlékek 111. 1.) is, még pedig 1589-re feltétlenül kiterjedően, csak őt mondja rectornak, onnan eredhet, hogy kizárólag a vele foglalkozót szándékozott megnevezni. 4 A Gönci Fabricius György „De discipline ecclesiastica“ c. Wittenbergben 1577-ben megjelent kiadványa mellé írt hosszú üdvözlő versének a bevezetéséből ki lehet venni, hogy Göncinek püspökké választatása, vagyis az ugyanazon évi február 6-a után nemsokára keletkezett az.
