Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 4. szám - Dr. Zoványi Jenő: Református iskola Kolozsvárott 1608 előtt és egyik tanáráról valami
140 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Kolozsvártt töltött be rectori állást és innen ezután visszament Debrecenbe előbbi hivatalába, a régi iskolában működött-e, vagy pedig már a külön szervezett ref. iskolában ? Lehetséges ugyanis, hogy ez az önálló alapítás, illetőleg különválás csak valamivel később következett be, talán annak példájára, vagy azzal karöltve, hogy a nemzetiségi megoszlás is hozott létre a kolozsvári iskolában külön tagozatot a szászokra való tekintettel. Noha másfelől az is igaz, hogy ennek megfelelően lelkészek is külön voltak a szászok részére, annyira, hogy a plébánosnak egyenesen váltakozva kellett szásznak vagy magyarnak lennie. De ugyanezt az eljárást kellett volna követni a rectori hivatalra nézve is. Mert így rendelte el 1568- ban a fejedelmi tábla, arról is intézkedvén egyúttal, hogy szász rector mellett magyar lector, magyar rector mellett szász lector legyen.1 Ez természetesen egységes iskolát tételez fel, ami akkor meg is volt még. Azonban több adat mutat arra, hogy ez az intézkedés, amely pedig a két nemzet egymás iránti állandó féltékenysége miatt múlhatatlanul szorosan keresztülvitetett volna, mihamar helyet adott egy másiknak, olyannak, melynél fogva szász rector utódául újból csak szász következett és szász rector idejében szász lector nyert alkalmazást. Ebből folyólag magyar rectorral egyidejűén is okvetlen volt magyar lector, ha névszerínt nem is tudunk ilyenre teljes bizonyossággal rámutatni. Annál inkább módunkban van előbbi állításaink igazolása. így 1585. áprilisában szász elődnek, Píntzovita Mátyásnak az utódául Neozitus Pétert tették rectornak s mellé Francke Keresztélyt lectornak,1 2 akik közül egyik sem volt magyar. Azután meg a Neozitus helyébe ismét csak szász következett a Leschkirchi (= Újegyházi) Femmiger János személyében, aki azonban már 1586-ban meghalt,3 de mellette is lectorkodott Francke (még 1590-ben is más mellett). Arra nemkülönben vannak adataink, hogy szász rectorral egyidőben magyar rector is volt. Az említett Píntzovita 1579-től 1585-ig visel'e tisztét,4 míg ezalatt 1578-tól 1580-ig a költő Bogáthi Fazekas Miklós, 1581-ben Kolozsvári Bálint szintén rector volt ott. Mindezeknél fogva tényül kell elfogadnunk, hogy ha egységes maradt is az antitrinitarius iskola,5 de két tagozatra volt oszolva. Ám ha nem is a szász-magyar analógia szerint, de mégis kénytelen volt a város iskolát alapítani a reformátusoknak, minthogy Báthory István fejedelem 1571-ben kezdődő uralkodásának már a kezdetén eltiltotta az antitrinitarius iskolákat attól, hogy más vallású növendékeket felvehessenek. Hogy mikor nyílt meg, esetleg ezután, a már 1 Pokoly : i. m. I. k. 217. I. 2 Veress Endre: i. m. II. k. 103. 1. 8 Szilvési János : Epicedion de morte Joannis Femmigeri Leskircheri rectoris scholae Cladiopolitanae. Kolozsvár, 1586. 4 Kér. Magvető 1916. 177. 1., hol azonban csak annálfogva fordul elő Szentmargitai János az 1586—7. tanévről is rectornak, mivel Enyedi Györgynek erre idézett későbbi nyilatkozatát félreértette a cikk szerzője. Enyedi ugyanis nem az említett évi, hanem a nyilatkozata elhangzásával egykorú állapotra utalt. 5 Az egységesség mellett szól a Régi Magyar Könyvtár II. k. 294. sz. a. leírt könyv, amely szerint mindkét nemzetbeliek az egy „kollégium“ növendékei voltak.
