Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 103 lítása); Kultúra és túlterhelés (a középiskolai túlterhelésről); A cselekvés szelleme (öntevékenység a tanulásban); Munka és pihenés (a vakáció meghosszabbításának kérdése); Magyar ember Amerikában (Finta Sándor szobrász szimbolikus pályája); végül Az angol népoktatás fejlődése és Az angol középiskolák. Éz utóbbi két tanulmány programmszerűleg illeszkedik bele abba a törekvésbe, hogy kitágítsuk Ausztria külpolitikai gyámsága alatt összeszűkült művelődési horizontunkat, mely Széchenyi és Kossuth korában az angol-amerikai mintát is láttatta. Az illusztris szerző széles látóköre, tudományossága, szemléletes, tömör, a legnehezebb gondolatsorokban is világos, könnyed előadása sokkal ismertebbek és elismertebbek, semhogy kiemelésre szorulnának. — Kívánatos, hogy ez a könyv aktuális eszmegazdagságával minél szélesebb körök gondolatvilágát megtermékenyítse. (Budapest) Dr. Kardeván Károly. Dr. vitéz Sághelyi Lajos: Ausztria és Svájc polgári iskolái. Különlenyomat az „Orsz. Polgáriiskolai Tanáregyesületi Közlöny" 1929— 30. évi 3., 4., 5., 6. számából. Budapest. Franklin Társulat nyomdája. 1930. Dr. vitéz Sághelyi Lajos a mai polgáriiskolai tanárság egyik legértékesebb, legmunkásabb tagja, aki a polgári iskola hatvanéves múltjáról írt terjedelmes művén kívül is már sok mélyenjáró tanulmánnyal gazdagította a polgári iskola kérdésével foglalkozó irodalmat. A németországi polgári iskolákkal foglalkozó munkája után íme Ausztria és Svájc ilynemű középfokú intézetével foglalkozó műve fekszik előttünk. A polgári iskola problémája nálunk aktuális, amióta ezt az iskolát alapították s aktuális a jelenkorban is a Polgáriiskolai Törvény dacára. Ez az 1927. évi XII. t.-c. nagyon fontos és alapjellegű abban a tényben, hogy felismerte a polgári iskola öncélúságát, elismeri középfokú jellegét, amellyel — dacára annak, hogy egészen a jelenkorig a népoktatási intézetek közé sorozták — tulajdonképpen alapítása óta rendelkezett. Fontos ez a törvény abból a szempontból is, hogy az eddigi hároméves tanárképzést négy évre emelte fel és a főiskolai tanulmányokat kapcsolatba hozta a szegedi egyetemmel, mindazonáltal — miután a polgári iskola négyosztályú tanintézetté nyilváníttatott — a haladás és fejlődés elve itt is továbbfejlesztést fog követelni, különösen, ha a népiskolát nyolcosztályúvá fogják tenni. A fejlődés szempontjából tehát nagyon fontos a külföldi hasonló jellegű iskolák tanulmányozása. S ezekről Sághelyi dr. könyvében beható ismertetést kapunk. Végig vezet elsősorban az osztrák polgári iskolák fejlődésén, az ú. n. „Hauptschule (így nevezik most a polgári iskolát) kialakulásán, ezek tanítóinak képzésén. Tárgyalja ezen iskolák szervezetét, tantervét, fizetésügyét, s mindebből látjuk, hogy az osztrák polgári iskola sem a múltban nem volt az, sem jelenleg nem az, ami a magyar polgári iskola, hanem minden tekintetben alacsonyabb jellegű intézet. A svájci polgári iskolák már inkább megközelítik a mi polgári iskolánkat. Ezen iskolák itt leginkább „Sekundarschule" elnevezés alatt szerepelnek s szerző behatóan tárgyalja minden kantonnak ilynemű iskoláját, tanárainak képzését, amely
