Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 3. szám - Fejér Lajos: A szovjet orosz középiskolák
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 97 a legkülönbözőbb ipari vagy kereskedelmi jelleget, mint pl. vas-, fém-, faipar, mezőgazdaság, hajózás, vasút, posta stb. A választott különleges tárgyuk azonban akármilyenek legyenek, a természeti és társadalmi tárgyak egész körét okvetlenül föl kell vermi a tantervbe, hogy ilyformán a modern munka összeségének az eszméjét megismertessék. Nagy fontosságot tulajdonítnak még a mesterségek, egyes iparágak részleges elsajátításának. Az iskolák, kevés kivétellel, mind tandíjmentesek. A tandíj összegét, ha ez kötelező, a szülők jövedelme után állapítják meg. A tankönyvek, iskolai szerek mindenkinek ingyenesek ; a meleg reggeliért sem kell fizetniök. Nagy baj azonban, hogy ez a szép szándék jószerint írott malaszt marad, mert a szükségletnek csak kisebb, 25 — 50 °/u részét tudják természeti adományokban fedezni; a hiányt közadakozásból, gyűjtés útján igyekeznek pótolni. Ez iskola-fajok kigondolói főkép arra törekednek, hogy az iskola vonzó erővel bírjon, hogy ezt mint valami klubot megkedveljék s ez legyen a második, az igazi tűzhelyük az önző és egyéni családi otthonnal szemben. A fiúk és leányok vegyest egy osztályban tanulnak (coeducatio), amivel a társadalmi összeszokást akarják előmozdítani. Az előmenetel azonban alacsonyabb fokon áll, mint a háború előtt, mert nemcsak a tanítás időtartama van leszállítva 12 évről 9-re, hanem új tantárgyak beiktatása folytán a heti óraszám is csökkent. A fegyelem szintén meglazult, részben azért, mert a tanügyi tanácsban a tanítás módszerét, a tanár személyét, eljárását illetőleg a tanulóknak is beleszólásuk van; azért a felsőbb osztályokban mindent elkövetnek, hogy a növendék a természet és társas élet törvényei körül minél nagyobb tájékozottságra tegyen szert és így a köztársaságnak minél felvilágosultabb s lelkiismeretesebb tagja legyen. Legutóbb már a tantervben a régi tárgyak helyett u. n. komplexum-ok szerepelnek, amelyeket mint központot kerítenek be a sokféle különleges kívánalmak s kérdések, pl. Lenin személyével kapcsolatosan Simbusz tartomány közgazdasági életét kell megismerni, ahol Lenin született, Svájcnak pedig, ahol számkivetve élt, a földrajzát. A különféle „komplex"-eket azután a kommunista nevelés 3 főtételéhez kell fűzni; ilyenek : a természet, a munka, a társadalom. Ezeken kívül kezdik a fiúkat a Dalton-rendszerről is tájékoztatni, amelynek lényege abban áll, hogy a könyvre támaszkodó, annak nyomán haladó rendszeres előmenetelt mellőzi, egyéni, személyhez szóló különös kérdéseket ad fel és az alapanyagon kívül egy-egy tárgynak csak bizonyos részét dolgozza fel bizonyos, egykönnyen meg nem határozható szempontok szerint. Főcélja nem a tudást közvetíteni, a kész eredményre rámutatni, azt átadni, hanem inkább hozzá szoktatni a tanulót, hogy azt könyvekben vagy más forrásokban őmaga találja meg. A másodfokú iskolák száma sok helyt nincs arányban az első fokúakkal, úgyhogy a tanulók száma jelenleg nem tehető többre 400,000-nél. A régi középiskolákat némileg a „munkás-fakultások“ pótolják, ahová
