Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Dr. Zoványi Jenő: A sárospataki iskola a 16. században
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 173 próbálja igazolni, hogy Perényi Gábor 1549-ben „visszahívta“ Sárospatakra Kopácsit.1 Az általa erre tanuul felhívott Szikszai Fabricius Balázsnak Balsaráti Vitus János felett tartott gyászbeszédében, melyet ő ugyan saját bevallása szerint1 2 nem látott, de azért többször is hivatkozik rá, semmi ilyes kifejezés elő nem fordul, már pedig szerzője múlhatatlanul használt volna a Kopácsi odamentéről megemlékezve valami olyan kifejezést, ami n/ssza-menetelre, második ottműködésre utaljon, ha valóban működött volna már azelőtt is ott. A mese ötödik mozzanata az volt, hogy a ferencrendiek elhagyott zárdája lett a protestáns iskola. Miután azonban közben kiviláglott, hogy a ferencrendiek csak 1546 után hagyták el a zárdájukat, éppen kapóra jött annak kiderülése, hogy nem a férfi ferencrendiek, hanem a klarissák zárdája használtatott erre a célra.3 Ám, ha az illető kútfőnek ebből a szempontból hitelt adni kénytelenek, miért nem adnak hitelt összes pontjainak, holott minden részletében egyformán rendelkezik a hitelességnek minden kritériumával? Miért nem adnak annak is, amely szerint Perényi Gábor foglalta el a sárospataki tizedet ? Mert mit jelent ez ? Azt, hogy addig a katolikus papok élvezték, — és azt, hogy ennélfogva nem Perényi Péter, hanem csak a fia fogqtt hozzá egész akarattal a reformációnak ott uralomra juttatásához. És azt is, hogy Szombathi roppant félremagyarázza Miksa királynak egy 1572. augusztus 21-én kelt szabadalomlevelét, midőn a „ministri ecclesiae“ kifejezésbe azt olvassa belé, hogy a múltakra nézve is csupán protestánsokra vonatkozik, ami pedig nincs is benne, távol is áll tőle.4 Végigmenvén a hagyományos mese valamennyi mozzanatán, mindenki beláthatja, hogy azzal szemben egészen más a történeti valóság. Először is az, hogy a sárospataki iskola nem olyan módon keletkezett, mint a protestáns iskolák legtöbbje, hogy t. i. szinte észrevétlenül alakult át katolikusból. Ezt Szikszainak feltétlenül hiteles elbeszélése szerint egészen újonnan, úgyszólva a semmiből teremtette Perényi Gábor. A katolikus iskola valami okból, amint a jelek mutatják, alighanem a ferencrendi kolostor feloszlásával együttesen, megszűnt, még pedig ebben az esetben 1546. június után. Minthogy pedig 1548. januárjától atyja halála következtében Perényi Gábor szabadon rendelkezhetett, valószínűleg ekkor, nem pedig már 1547-ben pótolta a hiányt, és pedig részben az érezhető szükséglet és quasi jogfolytonosság szempontja alatt, részben Melanchthonnak még atyjához intézett sürgetése folytán ugyancsak triviális iskolával. Helyéül — mint említettük — a még nem régen is ott tanyázott ldarissa-apácák zárdáját választotta, melynek vagy az épülete lehetett alkalmasabb, vagy a helye megfelelőbb a ferencrendiekénél. Egyelőre ugyan meglehetősen kezdetleges állapotban volt az iskola, amennyiben az 1549-től tényleg ott működött Ko-1 Sárospataki Fűzetek 1864. 130. 1.- U. o. 1864. 230. 1. 3 Adatok az egri egyházmegye történetéhez 11 k. 1887. 550. 1. (Perényi Gábor foglalásainak jegyzéke a mindjárt halála utáni időből). 4 Szombathi: i. m. 21. 1.
