Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 5. szám - Dr. Zoványi Jenő: A sárospataki iskola a 16. században

170 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE ségre,1 amire különben szolgáltat példákat a protestáns lelkészeknek az a gazdag névsora is, melyet a Magyar Prot. Egyháztört. Adattár 1929-i évfolyamában tettem közzé. Az a szokás volt meg tehát nálunk, ami az erdélyi szász ev. egyházban máig fenntartotta magát, Tökéletesen bizonyos ennélfogva, hogy amikor Melanchthon Pe­­rényi Pétert seminarium alapítására serkenté, akkor még triviális iskolát sem alapított volt sem ő maga, sem a fia. És ha az erre vonat­kozó tényállással tisztában vagyunk, az is teljesen világossá válik előttünk, aminél egyebet nem lehet a Szikszai beszédének idézett rész­leteiből kiolvasni, hogy t. i. a sárospataki protestáns iskolát Perényi Gábor alapította, még pedig önként érthetően később a Melanchthon levelénél. Szemben áll azonban ezzel a történeti ténnyel a hagyományos mese, melyet a Révésztől apostrophált Sinainak ifjabb kortársa, Szom­batid János a Révész látleletéhez híven „történelmi kritikának nevét és fogalmát is alig ismerő" korban állított össze, legfőbbképpen és legtöbbnyire olyan források után, mint a szóban levő dolognál majdnem száz évvel későbbi Iratosi T. János, Tejfalvi Csiba Márton és a még többel későbbi Lampe-Ember, Füleki András, a két Csécsi, sőt még ezeknél is újabbak, közöttük a többszörösen kisült megbízha­­tatlanságú, történethelyesbítő Szirmay. A mesének legelső mozzanata az, hogy még Perényi Péter alapí­totta a sárospataki iskolát. Csakhogy Szikszai a Perényi Gábor feletti gyászbeszédében Perényi Péternek is ecseteli a reformáció körüli érde­meit, szószerint a következőképpen: „Amikor az országos gondok pihenőt engedtek neki, főleg theologiai dolgok olvasásával, gyakran írásával is, s rólok való elmélkedéssel tölté minden idejét. És külö­nösen a szentkönyvek szövegét s kiválóbb magyarázóit, mind a régeb­bieket, mind az újakat szorgalmasan és figyelmesen olvasá fogságában ... az ó- és újszövetség nevezetesebb történeteit összegyűjtötte, azokat egy­más közt a legpontosabban elrendezte, egy e célra tartott festővel igen csinosan illusztráltatta, az elkészített képek összefüggését alájuk illesztett versekkel is ügyesen kifejezte", azonkívül „végrendeletet tevén, meghagyta Gábor fiának, hogy állhatatosan pártolja birtokán a Magyarországon szétszórtan akkor már messze elterjedt tisztább tant s az ő példájára védelmezni siessen az evangélium tanítóit az ellenfelek minden eről­ködésével szemben..." Végképpen nincs tehát benne szó semmiféle iskolaalapításról s ami erről van, az végképpen nem rá, hanem a leg­határozottabban a fiára vonatkozik. Azok az adatok, amelyek még akár Perényi Péterről, akár Perényi Gáborról ismeretesek, hasonló­képpen nem tartalmaznak egyetlen betűt sem olyat, ami ellentétben állana Szikszainak azzal a megállapításával, hogy Perényi Gábor ala­pította a sárospataki protestáns iskolát. Szikszainak viszont feltétlenül hiteles tanú voltáról maga Szombatid is bizonyságot tesz, elmondván, 1 Ritka kivételképpen maradt meg holtáig tanítónak valaki, de valami külön­leges okból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom