Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Dr. Zoványi Jenő: A sárospataki iskola a 16. században
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 168 Hogy Sárospatakon, ebben az akkor tekintélyes városban a reformációt megelőző időben is volt az eleminél magasabbrendű iskola, azt bizonyosra lehetne venni még egykorú hiteles adat tanúsága nélkül is. De még ilyen is kétségtelenné teszi, amennyiben tudvalevő, hogy Szálkái Lászlót, a későbbi esztergomi érseket 1489-ben az ottani ágostonrendiek iskolájában a trivium és quadrivium tárgyaira oktatta Kisvárdai János rector.1 Hogy aztán ennek az iskolának hogy alakult a későbbi sorsa, arról egyáltalában nincs tudomásunk. Egyedül az bizonyos, hogy a reformáció idején magával az ágostonrendiek szerzetével együtt híre-hamva sem volt már Patakon.1 2 De iskola nélkül azért mégsem maradt a város. Egy föltehetően szintén kolostori iskola vagy amazon kívül is már régebbi idő óta, vagy ahelyett újabban keletkezve később is volt ott. Egy 1539. november 17-én kelt okirat ugyanis arról mint átalakítottról vagy kijavítottról (schola reformata) tesz említést.3 Ezután következheteti el valami olyan esemény, mely megszűnését vonta maga után ennek az iskolának is. Legalább effélére mutat Szikszai Fabricius Balázsnak Perényi Gábor felett 1567-ben tartott latin gyászbeszéde, melyben ismételten emlegeti, hogy az elhalt a sárospataki iskolát „az ezekben a néhol nagyon nyomorúságos időkben szétzilált és megzavart oktatásügynek mintegy hajótöréséből nagy buzgalommal kezdte összegyűjteni", — továbbá hogy „midőn látta, hogy hazánknak olyan gyászos bonyodalmaiban mindenfelé szét vannak zavarva és a rettenetes háborúk pusztító zajában elüzettek a hasznos tudományok, a bizonytalan tanyákon kószáló múzsákat mintegy a hajótörésből ismét össze kezdte gyűjteni, még Erdélyből is, és ezen a székhelyen, melyet mint tanulmányainkra nyugalmasabbat és alkalmasabbat kiszemelt a birtokán, teljes erővel és áldozatkészséggel felkarolta...“ Az iskolának, legalább is a protestánsnak, ugyanerre a hiányára mutat Melanchthonnak Perényi Péterhez 1545. március 27-én írt levele, melyben arra buzdítja, hogy „gondoskodni kell már, nehogy hiányozzanak a seminariumok."4 Ami nyilván mutatja, hogy Sárospatakon se volt ilyen „seminarium“ azaz lelkész- és tanítóképző intézet. Melanchthon ugyanis ennek az óhajtásának Perényivel szemben nemcsak vaktában adott hangot, hanem múlhatatlanul a magyarországi hallgatóitól kapott információk nyomán. Igen ám, de erre azt mondja a nálunk nem szokatlan tájékozat-1 Békefi Rémig: Közoktatás 8. 1. — A sárospataki ev. ref. főiskola 1621-iki törvényei 3. 1.- Szombattá János (História scholae seu coltegii ref. Sarospatakiensis 13. 1.) kijelenti, hogy seholsem olvasott az ágostonrendiek ottlétéről. Ugyanő arról sem tud. hogy domokosrendi apácák (Karácsonyi: Magyarország egyháztörténete 1915. 78—9. I.) szintén voltak Sárospatakon a reformáció előtt. Ez nem hibája, mivel nem volt róla adata. De az mér hibája, hogy külön rendnek tünteti fel a klarissákat és a ferencrendi apácákat, holott azonos a kettő. 3 Békefi utóbb említett műve 3. 1. felült ennek az okiratnak s azt hitte, hogy református felekezetű iskoláról van benne szó. Netovábbja az anachronismusoknak! 4 Ribini: Memorabilia ... 1. k. 65. 1.
