Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 129 bemutatásokat. Rádión történő közvetítésnél nem vagyunk kitéve ama sok mellékzörejek zavaró hatásának, amelyek egy közepes minőségű gramofonnál jelentkezni szoktak. Ezen oknál fogva sokkal ajánlatosabb a gramofon bemutatást is rádióközvetítés segítségével elvégezni, mert ott a gramofon útján okozott mellékzörejek nem észlelhetők, mivel a közvetítés elektromos úton történik. Ha azonban az intézet fenntartója abban a helyzetben van, hogy képes jó gramofont megfelelő számú lemezekkel beszerezni, akkor ez mindenesetre előnyös reá nézve, mert ezáltal függetleníti magát minden rádióközvetítéstől, (Aszód) Haberehrn Gusztáv Adolf. Hazai és külföldi irodalom. Magyar történet. V. kötet. A tizenhetedik század. Irta: Szekfű Gyula. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Nagy 4-ed rét. 427. lap. A Hóman Bálint és Szekfű Gyula által írt Magyar történet emez új kötetének megjelenése előtt az Országos Kaszinó f. évi február hó 11-í felolvasó estélyén a Történelmi átértékelés-ről előadást tartott dr. Hóman Bálint, mely teljes egészében a Napkeletben, kivonatban pedig a Budapesti Hírlapban jelent meg. Az előadás a történelmi átértékelést illető fogalmakat óhajtotta tisztázni s az új Magyar történetre vonatkozó eltérő kívánalmak és bírálatok között megállapítani azokat a szempontokat és elveket, amelyek a valódi történetírás mai fokán álló historikusokat történeti szemléletük és írásuk közben vezetik. Mintegy indokolása tehát ez az előadás az általuk végzett történetírói munkának. Hóman már itt az új történetírói módszert nem szellemtörténetinek nevezi, mint ahogy eddig általában nevezni szokták s a Magyar történet prospektusában ők maguk is nevezték, hanem genetikus, azaz fejlődéstörténeti módszernek, ami — valljuk meg — sokkal megfelelőbb is. Ennek a genetikus történeti felfogásnak legkiválóbb képviselői — rtiint tudjuk — Németországban Kari Lamprecht és Olaszországban Guiglelmo Ferrero, kiket a marxisták is szeretnek a történelmi materializmus híveiül feltüntetni. Amit Hóman a genetikus történeti felfogásról és módszerről előad, az egy széleslátású, nagyon képzett történettudósnak bölcs elgondolása. A történeti synthesisnek a megszaporodott óriási históriai anyag feldolgozásánál mindenesetre gondoskodni kell olyan irányelvekről és szempontokról, amelyek lehetővé teszik az anyagnak kisebb tejedelemben való összefoglalósát és a világos történeti áttekintést. „A 19. században kialakult genetikus történeti felfogással — mondja Hóman — az államélet jelenségein kívül a szociális, gazdasági és szellemi élet minden irányú jelenségei is a történeti vizsgálódás körébe kerültek . . . A genetikus történeti módszer azonban nem annyira a forrásanyag e
