Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 61 jesztését célzó társulat létesítésére vele egyet értettek és e társulatot meg is alakították. 125 esztendő!! Roppant hosszú idő emberi véges létünkhöz mérve. 45.656-szor jött fel és ment le a jótékony nap s ez idő alatt földi hatalmakban mennyi változás, romlás, pusztulás; anyagiakban veszteség ; eszmékben, elvekben elévülés, kapkodás; emberi dolgokban mindenütt romlandóság, hanyatlás! Ideig-óráig való javulás, de aztán annál nagyobb visszaesés, zuhanás, megsemmisülés. De a biblia terjesztésének eszméje nem évült el, nem csökkent e hosszú idő alatt, sőt bámulatosan fejlődött. Nem maradt meg Nagybritannia határai között, hanem kiterjedt az egész földi világra. Mert nem a társaság anyagi hasznát, hanem az emberekben az Isten gondviselésébe, szeretetébe, irgalmába vetett hitnek felébresztését, az Isten szeretetét, az Isten igéje szerint való élést s így az ember lelki boldogságának előmozdítását munkálta és munkálja ma is anyagi haszon nélkül. Több mint 600 élőnyelvre fordíttatta le a bibliát s a világ különböző pontjain 56 saját házában és 45 bérelt helyiségben, tehát 101 helyen levő raktárából szállítja vasúton, hajón, tengeren, folyamon, tutajon, talyigán, lóháton, gyalog a biblia köteteit az előállítási költségnél olcsóbb áron s a túlkiadásokat a társulat tagjainak adományai fedezik. A társulat világkörüli hálózatának összes csomópontjaiból az év minden órájában átlag 1301 kötet bibliát indítanak útnak. A társulat által fennállásának első 96 éve alatt nyomatott és elterjesztett bibliák összes súlya nagyobb három páncélos csatahajó együttes súlyánál. — Az egész föld népe hálára van kötelezve e társulat iránt. Mi magyar protestánsok is hálatelt szívvel gondolunk rá, hogy tehetetlen szegénységünkben olcsó bibliával látja el híveinket. Csak a Károli Gáspár-féle bibliánkat a 18. századig 17-szer adta ki, az azóta revideált bibliánkat is ismételve kiadta. Hálás köszönetünk tolmácsolása mellett Isten áldását kérjük további munkálkodására. . F. B. P. Gulácsy Irén: Fekete vőlegények. III. kötet. VII. kiadás. Budapest. Singer és Wolfner (1928). 740. lap. Kemény Zsigmond a magyar történeti regényt olyan magaslatra emelte, amelyről már csak lefelé vezethet út, legalább is ez volt a közfelfogás. A tragikumnak azt a következetes és mélységes tiszta fölépítését s az emberi vonásokból összetevődött nagyszerűségét bámulatos művészettel tudta megjeleníteni. Jókai történeti regényírása a költői képzelet utolérhetetlen bravúrja, az elbeszélőművészet káprázatos csillogása, a meseszövés csodás technikája, ami együtt műremekké olvad össze. Gulácsy Irén Jókai és Kemény jellemvonásait egyesíti írásaiban kiegyenlítő harmóniával. Megtalálható benne Jókai könnyed stílusa, színes leíróművészete, sőt még hibái is: a szertelenség és a szerkezeti pongyolaság, meg az aránytalanság. Hősei túlidealizálva és túlsötét színekkel festve vannak éppúgy, mint Jókainál. Ámde az már Kemény örökség, hogy regényének hátteréül nyugtalan, sötét korszakot választ. Keményt épp úgy nem engedte nyugodni a mohácsi tórgétfía '"V
