Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 116 Csak az hiányzik ebből a kötetből is, ami az elsőből: Kossuth életművének kritikai története. Teljes mértékben elfogadom azonban a szerző mentségét, a rendelkezésére álló tér hiányát és hozzáteszek egy másikat: az előmunkálatok elégtelensége mialt talán nem is lehetne még megírni. Mégis bármily szűk keretek közt és bármennyire tapogatózva is, szerettem volna ebben a műben a kísérletét látni. Végül nem mulaszthatom el elismerésemet kifejezni a szerző rendkívüli buzgalmáért, mellyel a mérhetetlen anyagot áttekinteni igyekezett, valamint a kötet kiállításának az elsőéhez hasonló csínjáért és gondosságáért. (Budapest) Jánossy István. Comenius: A lelki tehetségek kiműveléséről. Magyarra fordította : Gulyás József. Különlenyomat a Magyar Pedagógia 1—6. számából. 27. lap. 8". Alig van város, amely odaadóbb hűséggel, meghatóbb szeretettel ápolná múltját, mint a kis Sárospatak, a lélekre annál nagyobb kálvinista középpont. Kollégiumának tanárai szinte egytől-egyig érzik és éreztetik azt a szellemi közösséget, mely iskolát és tanárt, múltat és jelent összefűz. Közülök is régóta az elsők közt van munkásságával Gulyás József, irodalomtörténetünk érdemes búvára, aki nem sajnálja a tőle messzebb fekvő pedagógia-történeti területre való kirándulást sem, ha azzal iskolája dicsőségét szolgálhatja. Dezső Lajos, már egy félszázada, magyarra fordította a patakiak örök büszkeségének fő művét, a Didactica Magnát, meg egy pár apróságát, köztük búcsúbeszédét; most íme a kollégium főkönyvtárosa szükségét érezvén, hogy a fontosabb beköszöntő előadás is megjelenjék nyelvünkön, fáradságot nem kímélve vállalkozott a sokszor igen hálátlan, bár annál nagyobb figyelmet igénylő fordítói feladatra. így immár honi nyelvünkön bírjuk a „De cultu ingeniorum" c. beköszöntő beszédét; azon a nyelven, amelynek az oktatásban való uralomra juttatásáért annyit küzdött — dicső utódaitól eltérőleg — a nagy cseh-morva pedagógus, aki azonban a beszéd felirata, tehát saját vallomása szerint is Magyar-Bródban született, amit szívesen szeretnek Nivnízre elcserélni külföldön. Minden beköszöntő beszédnek pregrammadás a természetes célja, ez a szóbanforgó előadásé is, ez adja éppen a jelentőségét azonkívül, hogy a fordítás meg a pataki iskola négyszáz éves ünnepére hódolati ajándékul készült. Kicsiben visszatükröződik benne Comenius egész gondolatvilága, mely áhítatos chiliastához illően lépten-nyomon a bibliába kapcsolódik, aki a nevelés célját is a nagy világváltozás pillanatára előkészítésben, „a mindent dicsőségesen uraló Istenhez való legközelebbi hasonlatosságra alkalmassá tevésben" látja. — A szellem négy részét akarja ezért — az akkori lélektani tapogatózás szerint — művelni : az észt, az akaratot, a mozgató erőt s a beszédet, illetőleg centrumait. Nemzetnevelő programmot körvonalaz ezekre vonatkozólag, melyet nyolc segítőeszközre alapoz: 1. Az első alapokat a tehetségek szerencsés művelése számára a szülők és ápolók rakják le. Ezért írta
