Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 1. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 29 A keresztyén ember imádsága nem alkalmak szerint más és más, hang és tartalom tekintetében, ami ennek a könyvnek a legnagyobb hibája, hanem minden ima olyan, hogy annak a gondolatai és kérései az emberi életben előforduló sorsállapotra és körülményre vonatkoznak. Nagyon sok a meghatározott körülményekre szabott ima s ezért válnak ezek az imádságok sokszor erőszakolt és mechanikus jellegűvé. Érdekes az a törekvése, amellyel a diákot a különböző életkörülményekkel szemben elhelyezi. Élménnyé akarja fokozni a diák minden esetét, pedig az a legtöbb esetben csak esemény marad. Dicsérendő szabálya azonban, hogy a diákot egészen az iskolai élet és a szülői ház hatása alá helyezi, de éppen ezen a ponton kell a második kiadásban még nagyobb pontosságra törekednie. Sikerültebb az első rész, mely a nem cserkészek számára íródott. A cserkész munka pedapógiai beállítása sem nála sem másnál nem sikerült még olyan elfogadható formában, ahogy azt a pedagógia igazán megkívánja. Mindezek a jegyzetek azonban nem a negatívumok aláhúzásai, hanem egy új kiadás esetére szóló követelmények, amelyeknek figye lembevételével igazán értékes kinccsel gazdagodik gyakorlati egyházi és vallás pedagógiai irodalmunk. Ebben a formájában is olyan azonban, hogy minden hazai protestáns diáknak és szülőnek a legmelegebbben ajánlható. Dr. Gaudy László. Belföldi lapszemle. A Századunk 1929. évi május-októberi számában Szeberényi Lajos Zsigmond nagy hozzáértéssel ismerteti a parasztok helyzetét a világháború után. Itt csak a tanügyi vonatkozásokat emeljük ki. A szerző nincs megelégedve a mai népiskoláinkkal. A régi népiskola — úgymond — kevesebb ismeretanyagával jobb nevelést adott és jobban gondolkozni tudó parasztok kerültek ki belőle. A sok tananyag és különösen a sok emlékeltetés idegessé tette a különben erős parasztfizikumot. A parasztságnak teljesen elegendő a jó 8 osztályúvá fejlesztett népiskola és pedig úgy a fiuk, mint a leányok számára. A szükséges szakképzést az ú. n. földműves iskolák fogják a parasztságnak nyújtani. De az eddigiek nem váltak be, nem tudták magukhoz édesgetni a parasztság zömét. Inkább a nagybirtok számára képeztek botos ispánokat és a tanulók többnyi e elurasodva, könnyebb életpályát kerestek. A népiskola célja nem lehet az, hogy egy rendszer számára neveljen embereket, hanem neveljen gondolkodni tudó, becsületes jellemű embereket. Téves az a nézet, mintha az iskola lenne a bolsevizmus egyedüli és biztos ellenszere és minden népiskolateória ellen szól az, hogy a bolsevista ragály megakasztására ép legerősebb tényező volt Románia népének nagy tudatlansága és lelki sötétsége. (!) A nép
