Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Koller István: A filozófia lényege és a pedagógiával való kapcsolata
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 101 álláspontjára helyezkedünk: van külön anyagi és külön szellemi világ. Isten felvételét az előbbi nézet sem zárja ki. Van a filozófiának oly iránya is, amely a metafizikát száműzi. Böhm, hazánk nagy gondolkodója is, csak a tapasztalatot fogadja el alapnak. Azért azt sem kérdi: van-e külön test és külön lélek, mert adva csak a kettő egysége van: az önlét. A Mindenséget csak a szellemünkön át ismerjük meg és a filozófia ezen egyedül ismeretes szellemiség elemzése. Már az eddigiekből is kiviláglik, hogy a bölcsészekben a legújabb irány a szellem fontosságát hangsúlyozza. Az anyag valami ismeretlennek megjelenési formája. A szellem elsődlegességének a felfogását liikrőzteti vissza Eucken Rudolf bölcseleté is. Az élet szerinte nem alkot egységet. A természeten (ahova a lelki jelenségek is tartoznak) kívül van szellemi élet is. Az igazság ugyanis független minden emberi vélekedéstől; az erkölcs, ha különböző is egyes népeknél és egyes korokban, mégis létezik mindenütt mint kötelező törvény. Míg a természeti jelenségek törvénye az ok- és okozati összefüggés elve, addig a szellemi világban a szabadság, a szabad célkitűzés urakodik. A szellem világa egy önálló világfeletti életterület és megléte igazolja a vallást is. Eddigi fejtegetéseink azt mutatták, hogy a filozófia célja: egységes világnézet nyújtása, amely alkalmas egyúttal egy az igazságnak megfelelő erkölcsi életfelfogás megalapozására. Feltétlenül filozófiai kérdések, mert más tudomány azokat nem veti fel: az ismeretelméleti, metafizikai és értékelméleti kérdések. Mindig csak képzeteinkkel és gondolatainkkal van dolgunk, sohasem a valósággal. A tapasztalat érzékeink és agyunk gondolkodási formáinak összműködése. Ez adja a világképet. Minden csak jelenség. Anyagatom, atommozgás sincs a valóságban, ez szól egyúttal a materializmus ellen is és jól mondja éppen ezért Pauler is, hogy a természettudós nem lehet hivatott metafizikai problémák megoldására. A dolgok lényege Riehl szerint ismeretlen, Pauler szerint szellemi. S ha e lényeg nem is ismerhető fel, mégis kötelességünk a dolgok általános természetét is kutatni, metafizikai kérdésekkel is foglalkozni. Pauler szerint: létezni annyi, mint hatást kifejteni. Élő és élettelen valóság között ezen alapon lényeges különbség nincs. A világmindenség rejtélye tehát már a szervetlen világban található, hiszen már a kristályosodás is megfoghatatlan jelenség előttünk. A fajok eredetére vonatkozó természetbölcseleti kérdések csak részben tartoznak a filozófiához. Miután többé-kevésbbé minden élet, a származástan kérdésében sem ismerjük el a csupán mechanikus erők működését. Azonban említettük, hogy az értékelmélet kérdései is a filozófia sajátlagos kérdései. Már a kis gyermek is értékel. Ertékfogalmak: igaz — nem igaz, jó — rossz, szép — rut stb. A legmagasabb értékfajok: igazság, jóság, szépség. Ezek megvalósítása az egyénre nézve kötelező. Az igazi szabadság — Böhm és Pauler szerint — az, midőn ezen eszmék szerint cselekszünk. Ezen eszmék mivelése eredményezi a kultúrát. S midőn ezen eszmék szerint cselekszünk, egyúttal felül
