Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 8. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 74 szerzése a tanárvizsgálóbizottságokban történhetnék s a jelöltek a gyorsírást mint harmadik szaktárgyat vehetnék fel. A mai vizsgakövetelményeket szigorítani kell. — Az órák a tanár rendes óraszámába beszámítandók. A gyorsíróköri gyakorlóórák, versenyek vezetéséért a tanár szintén méltó díjazást kapjon, mert ezek sok munkát hárítanak reá. A fűzet többi részében az országos versenyeken sikerrel szerepelt iskolák tanárai szólalnak meg. — Kondói Kiss József dr. az V. és VI. osztályban heti 2—2 órás tanítást javasol. Ugyanez a felfogása Kiss József piarista tanárnak. Galamb Ödön az V. és VI. osztályban heti 2—2, a VII—VIII. osztályban heti I — 1 óra bevezetését ajánlja. Steller Ignác szerint: átmenetileg a IV. osztályban kell megkezdeni 1930—31-ben, mert ott könnyű 2 órát elvenni a németből, a természetrajzból vagy a heti 1 órában úgyis nullát érő földrajzból. Véglegesen azután a III. osztályban kezdődjék s itt, valamint a IV-ben 2—2 óra legyen, az V—VIII. osztályokban heti fél-fél óra hetenként kétszer. A rendkívül sok munkát adó gyorsíróóra a tanárnak 2 órát számítson. Farkas István: III. o. 3, IV. o. heti 2, V. o. heti 1 óra. Eckerdt Elek a III. o.-ban, Bauer Ede a IV-ben kezdetné. Egy sereg középiskolai igazgató rövid állásfoglalását tartalmazza még a fűzet. Én, aki a pápai ref. gimnáziumból hoztam magammal a gyorsírás szeretetét s ott előadó is voltam, a Gabelsb.—Mark. rendszerrel kezdtem, majd megtanultam a Nagy Sándor-félét s ma kizárólag az egységessel írok, 13 évi középiskolai tanításom tapasztalatai alapján a IV. és V, osztályban heti 2—2 órát tartanék leghelyesebbnek. Ezekben az osztályokban mindenki megtanulná a fogalmazási és az irodai gyorsírást, s a többit a gyorsírókörökre bíznám. A IV. osztályban kellene kezdeni, hogy az alapelemekkel az is megismerkedjék, aki elhagyja a középiskolát. Másfelől, aki 2 évig 2 órában komolyan tanulta a gyorsírást — ehhez pedig az kell, hogy buktatóerejű tárgy legyen —, az már iskolai feladatai végzése közben annyi hasznát látja tudásának, hogy nem hagyja abba s ez a folytonos használat pótolja a VI. vagy VII. osztályba javasolt 1—1 órát. A beszédírás csak a rátermetteknek való; ennek tanítására, valamint az önként jelentkező VII—VIII. o. tanulók gyakorlására mindenütt legyen gyorsírókor Papp László. Dr. Vass Sándor: A református magyarság a statisztika tükrében. Budapest, 1929. 15 oldal, Különlenyomat a református Figyelőből. A társadalom életének, helyzetének és változásainak legfinomabb szeizmográfja á statisztika. Végtelenül nagy örömünkre szolgálhat, hogy e mű különlenyomatként is megjelent, mert benne a tudós szerző a legobjektívebb és így megfellebezhetetlen statisztika adataival feltárta református magyar népünk helyzetét. Régen vártuk már ezt és most, hogy megjelent, válóságos vadamecumjává kell legyen minden magyar református intellektuellnek. Az olcsó kis füzet valóban alkalmas és égetően szükséges a tömeges terjesztésre és elterjedésre. Nem
