Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 7. szám - Egyházi és iskolai hírek
46 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE rámutatott: a vagyonos és jólétben élő embereknek a lemondásra el kell készülniök, a fizetés halmozódásokat lehetetlenné kell tenni, a fizetések maximumát megálla pítani, illetőleg havonta megszorítani.. — Az egész prot. tanárság ezt a bátor, egyenes beszédet nagy örömmel veheti tudomásul, Ha ilyen beszéd sok volna, meg is volna a hatása, de sajnos, igen kevesen törődnek a tanárság bajaival! A soproni teológiai konferencia július 1—4-ig 4 püspök, számos lelkész és világi férfi részvételével folyt le. A konferencia középponti témája természetesen a 400 éves ágostai hitvallás volt, melyről Prőhle K. professzor 2, Kapi B. püspök pedig egy előadást tartott. A tanárok közül még a következők tartottak előadást: Deák I. A keresztyénség az ótestamentumban, Kiss Jenő A szociális kérdés az újszövetségben, Stráner V. A vallásoktatás korszerű kérdéseiről, Kovács S. A magyar evangélikusság föld- és néprajza, Payr S. Az ágostai hitvallás története Magyarországon, végül Prőhle K. Korunk szellemi áramlatai és a teológia. Az előadások a hallgatóság körében nagy megelégedést váltottak ki, azért kívánatos volna a konferencia megismétlése, illetőleg állandósítása, továbbá az elhangzott előadásoknak könyvalakban való kibocsátása. Három országoshírű pedagógus halála. Rövid időn belül három országos nevű tanférfiú és író húnyt el. Ezek Kis János ny. egyetemi tanár, a „Religio“ szerkesztője, Körösi Henrik min. tanácsos, tanfelügyelő, a “Néptanítók Lapjának“ szerkesztője és Gyerlyánffy István ny. pedagogiumi igazgató, c. főigazgató, a magyar pedagógusok nesztora. Áldás poraikra! Dr. Szlávík Mátyás — 70 éves. Néhány hét múlva dr. Szlávik Mátyás ny. teol. akadémiai igazgató betölti életének 70. évét. Ez alkalommal nagyszámú tanítványai, barátai, tisztelői szeretettel gondolnak az érdemes férfiúra. Dr. Szlávik, mint a rendszeres teol. tudományok tanára, különös melegséggel vésődött minden tanítványa leikébe; okos előadásaival, bölcs intéseivel és szeretetteljes gondoskodásával. Szaktanulmányai befejezése után alig 4 napos segédlelkészi működés után kb. 23 éves korában hívták meg az eperjesi teol. akadémiához — irodalmi munkássága elismerésekép. Ez intézetnek, illetőleg az eperjesi kollégiumnak szentelte élte javarészét. Itt irta német és magyar nyelven eredeti dolgozatait és könyvismertetéseinek imponáló számét, évtizedeken át egészen a világdúlás idejéig, sőt tolla Budapestre történt menekülése után (1919.) sem pihen. Az eperjesi „Teológiai otthon“ épületének felállítása is főkép Szlávik Mátyás professzor érdeme volt. Ez is csak arra volt jó, hogy még többet foglalkozzék szeretett diákjaival. Szívesen rendezett velők vallásos estéket a felvidék különböző városaiban, kedélyes kirándulásokon pedig megismertette velők Gömör, Sáros, Szepes szépségeit. Az oromról, melynek betörését bátran megvárta, sokkal veszedelmesebb náció űzte el a jó tudóst, a neves tudóst otthonéból. A 70 év, a sok küzdelem, egyes emberekben való csalódása nem törte meg. A jó Isten hallgassa meg imádságunkat és adja meg, hogy dr. Szlávik az eperjesi kollégium épületén minél előbb láthassa a magyar zászló lengését 1 Gy.
