Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 7. szám - Egyházi és iskolai hírek
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 43 I Bertalan István II A pihenésre rendelt vakáció közepén, messze idegen*-------------------------^ ben roskadt örök mozdulatlanságra élte delén, alig 40 éves korában. Egyéniségének lényege a halál pillanatáig a nyugalmat nem ismerő mozgékonyság és lázas temperamentum volt. Rajongó lelkesedéssel tanította a klasszikus hagyományokat, amelyeknek megbecsülésére és szeretetérc igyekezett nevelni az ifjúságot is. Tanári munkáját komoly céltudatosság és önemésztő lelkiismeretesség jellemezte. Fegyelmező szigorúsága a pedagógiai eszmény világos tudatában enyhült szeretetté. Határozott egyéniség volt, aki tanártársainak és tanítványainak komoly megbecsülését vívta ki, A kiskunhalasi ref. Szilády-reólgimnáziumban töltött 10 éves működése gyümölcsöző volt környezetének lelkében s maradandó emlék lesz az iskola történetében. Halálát gyászolja iskoláján kívül a város művelt társadalma is, amely a Zenekedvelők Egyesületének fáradhatatlan karnagyát siratja benne. Muzsikáért rajongó lelke áthatotta, csodálatos szervező ereje összefogta az általa fölfedezett zeneszeretők lelkét s az alföldi élet sivár homokjából rövid pór év alatt a művészi zene kiterjedt kultuszát varázsolta elő. Korai halála pótolhatatlan vesztesége iskolának és társadalomnak egyaránt. G-r. ! Nagykálozi Sándor I A kiskunhalasi ref. Szilády-reólgimnózium ormán------------------------------' még lengett a Bertalan István halálát hirdető fekete lobogó, amidőn a kifürkészhetetlen végzet új gyászba döntötte az intézetet. Rövid, súlyos szenvedés utón meghalt az iskola kiváló testnevelési tanóra: Nagykólozi Sándor. Látszólag erejének teljességében, egy elkésett műtét következtében, omlott össze az élet útjának felén. Mindössze 42 évet élt s ebből 23 évet töltött forrón szeretett iskolájának szolgálatában, Mintaképe volt a kiváló képzettségű testnevelési tanárnak, aki a test kultuszán felül a lélek művelésére is különös gondot fordított. A hivatásáért való rajongással ritka pedagógiai tapintat párosult s ez tette képessé nagyszerű eredmények elérésére. Páratlan agilitásával és szervező képességével az iskolán kívül is fontos szerepet töltött be. Az egyházi és várospolitikai mozgalmaknak egyformán hathatós és jelentékeny tényezője volt. Ezért gyászolja korai halálát iskoláján kívül egyháza és szülővárosa egyaránt. G—r. j Győri Gyula íj A pápai református gimnázium tanóra volt 28 éven keresztül. ’---------------------" Magyart és latint tanított. Szigorú volt, de mindig igazságos. Rendkívüli szuggeráló erővel tudta beoltani a tudományt tanítványai leikébe. Éber figyelemmel vezette a tanítást, arról szó sem lehetett, hogy valaki ne figyeljen az ő óráján. Különben is le tudta kötni a figyelmet. Ügy emlékezem, amikor a verstanból a ritmust tanultuk, bizony már ennek is húsz esztendeje. Karlejtésekkel, ritmikus mozgással kisérte a vers lüktetését: „Csörren az ablak, bezuhan az ajtó". .. stb. S mi szavaltuk vele együtt karban. Amit a modern pedagógia is hangoztat: az egész osztály bevonását a munkába, ő következetesen megvalósította. Meleg szivét kis tanítványai érezték legjobban. 1923-ban nyugalomba ment, de szíve örökre a pápai kollégiumé maradt. Büszke volt arra, hogy a híres kollégium munkása leheett. A sors mégis úgy akarta, hogy kedves városától messze, Budapesten vigyé^
