Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 7. szám - Belföldi lapszemle
34 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Habsburgok alatt a XVIII. és XIX. században“ címen. A tanulmány a bécsi levéltárak anyagát használja fel (a másodrendű források közül e sorok írójának kutatásait szerző nem látszik ismerni!) és eleven képet rajzol meg e törekvésről Mária Terézia korától a bécsi prot. teológiai fakultás felállításáig. (1821). A befejezésben megállapítja, hogy Mária Terézia a protestánsok részére Erdélyben akart teljes egyetemet felállítani, II. József vegyes egyetemet akart, majd mindössze prot. teológiai fakultásról esik szó, melyet maguk a protestánsok sürgetnek. Ezt végre megvalósítja I. Ferenc Bécsben, teol. tanintézet formájában, úgyhogy az tulajdonképen a magyar és erdélyi protestánsok ellen irányult, akik nem is tudtak vele megbarátkozni. Az intézet protestáns volt, de a reformátusok elmaradása miatt tulajdonképen ev. tanintézet, amint 1850-ben tényleg ev. teológiai fakultássá lett. Tankó B. „A világnézet" sokat vitatott problémájáról értekezik, Elemzi a szó értelmét, rámutat a világnézet megalkotásának 2 alaptevékenységére (hit és értelem), ismerteti a főbb világnézeti típusokat és végre arra a kérdésre felel, milyen értelemben világnézetképző hatalom akeresztyénség? A Magyar Pedagógia 1930 március—április száma teljességgel Fináczy Ernőnek van szentelve. Br. Wlassics Gy. Berzeviczy A. Lukács Gy. Jankovich B. Gr. Klebesberg Kúnó, Werner Adolf, Gyomlay Gy. megemlékezései után méltatják sokoldalú munkásságának egyes ágait. Kornis Gy. Suppán V. (mint hivatalnokot), Kispesti I. (a katedrán), Prohászka L. (mint tanárt), f Bozóky E. az O. K. Tanácsban, Mosdóssy I. mint a M. P. T. elnökét, Huszti J. mint klasszikus filológust, Waldapfel J. mint a pedagógiai tudomány művelőjét, Gyulai Á. mint írót. Nagy J. B. végül összeállította hatalmas irodalmi munkásságának jegyzékét. — A máj.—jun. szám folytatólagosan közli Comenius sárospataki beköszöntőjét, Gulyás József fordításában. Suppán V. pedig a felső kereskedelmi iskolák problémájáról ír. Cikke kemény kritikája a legutolsó tantervnek és általában sok javítani valót lát az iskolák mai tanulmányi rendjében. A Debreceni Prot. Lap 1930 jul. 19-ki vezércikkében Révész I. méltatja a négyszázéves ágostai hitvallást és a következő mindenkitől megszívlelhető reflexiót fűzi hozzá h, Mai oekumenikus szomjúságtól áthatott korunkban különösen nagy intelem ez arra (t. i., hogy a hitvallás békülékenysége semmi eredménnyel sem járt), hogy az ev. protestáns keresztyének bármely más tágabb körű irénikus gondolatot — akár Rómával akár a keleti kereszlyénséggel szemben, csak azután kezdhetnek ápolni a gyümölcsözés valamelyes reményében, miután már maguk között mindent megtettek a minél teljesebb gondolati és gyakorlati egységrejutásért. Ahogyan az ágostai és a helvét hitvallás szíve együtt dobban legalább is a hit által kegyelemből való megigazúlás alapvető reformátori felismerésében, úgy kell ebben a hívek szívének is minden részleteltérés mellett együtt dobbannia.“ „A jövő útjain“ 1930 április—júniusi füzetében Rotten E. és Kari Vilker Világnézet és uj nevelés címen kifejtik, hogy az új nevelésnek nincsen szüksége világnézetre felekezeti, vagy pártpolitikai
