Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 6. szám - Papp László: Az Országos Ref. Tanáregyesület közgyűléséről
214 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE A tanárokat tehermentesíteni kell a gondoktól, hogy teljes erejük felhasználásával járulhassanak hozzá a tanulók munkájának könnyítéséhez. Végül indítványozza: a közgyűlés írjon át az Országos Középiskolai Tanáregyesülethez, hogy forduljon közösen a VKM úrhoz, hogy mielőtt az új tantervet életbeléptetné, hallgasson meg egy igazgatókból, főigazgatókból s minden szaknak egy-egy kiváló tanárából álló szakbizottságot. Ehhez az előadáshoz igen sokan hozzászóltak. Valamennyiből kicsendült az a felfogás, hogy bár eredménytelennek látszik minden felszólalás, mert hiszen sem a 24-es, sem a 26-os tanterv előtt nem hallgattak meg bennünket, mégis az utókor előtt való felelősség tudatában fel kell emelnie a tanárság egyetemének tiltakozó szavát, a megkérdezése nélkül készülő újabb reform életbeléptetése ellen. A közgyűlés utolsó előadója dr. Vekerdi Béla (Debrecen) a tanárság anyagi helyzetéről szólt. Igazi alapossággal s komoly tárgyilagos hangon megírt értekezésében visszatekint a státusrendezési mozgalmakra. Foglalkozik a Tamásyféle tervezettel, amellyel szemben szakminisztériumunk nem tudta, vagy nem akarta a tanárság érdekeit megvédeni. Örültünk a szeniumos rendszernek, mert igazságos, mert régi óhajt teljesített, megszűnt a B. csoport s az előlépési lehetőségek megjavultak. De rámutat a benne rejlő aggasztó jelenségekre is, Most kevesen vannak a IX-ben, de ha a mostaniak közül többen mennek nyugdíjba, ismét megduzzad a számuk. Nem adja meg a korpótlékot. Ezt különben sem a 24-es szanálási rendelet, sem a Tamásy-tervezet nem adja meg. Míg a széniumos rendszer előtt szakminisztériumunk nem vetette el a korpótlék kérdését, a széniumos rendszer életbeléptetése után szakminisztériumunk felfogása szerint sem illet bennünket korpótlék. A szeniumos rendszerrel lekapcsolódtunk más kategóriák státusrendezési mozgalmaiból, Pedig ez a rendszer csupán átcsoportosítás, amint Kornis Gyula is kijelentette. Ez különben azt mutatja legjobban, hogy alig van tanárikar, ahol néhány tanár hátrányt ne szenvedett volna a rendezés következtében. (Debrecenben öten.) összehasonlítja azután a mi fizetéseinket Ausztria tanáraiéval, amiből világosan látszik hátramaradásunk. Összeveti itthoni státusokkal is. így a bírói státussal. A bíró kezdő fizetése a képesítési pótlékkal együtt havi 437 pengő, de ha a már megígért teljes pótlékot is megkapják: 537 lesz. Van náluk soronkívüli előlépés is. Igaz, hogy a bírói oklevél megszerzésére kilenc év kell, s hogy a titkári és jegyzői állásban sokan szoronganak, ez azonban csak a túlprodukcíót mutatja. Elmaradunk az újonnan rendezett katonatiszti s rendőri státus mögött is. örömmel látjuk mi más státusok előmenetelét általános emberi szempontból is, de meg előttünk is egyengetik az utat. De a mi mozgolódásunk lealázó, mert a mi szakminisztériumunk nem tudja vagy nem akarja a középiskolai tanárság érdekeit képviselni, mint a belügy- vagy hadügyminiszter. A mi szakminisztériumunk azt az álláspontot vallja, hogy csak az általános tisztviselői fizetésrendezéssel együtt oldható meg a kérdés. Ezzel
