Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 179 így nem volt okom, mégha tudtam is róla, a Platon Phaidrosára gyakorolt keleti hatásokra kiterjeszkednem, bárha itt-ott mellesleg érintem is a Platon nevét. 2. Hogy Thales a vizet veszi ősanyagnak, az se föltétlenül egyiptomi hatás, mint szerzőnk gondolja; — én nem föltétlenül egyiptomi hatást mondok, csak sokkal valóbbszínünek nyilvánítom ezt, bár az Okeános ősatyáról szóló mítoszt is említem, de dolgozatom céljához képest az előbbit jobban kidomborítom (22. 1.). Nem azt látjuk-e e bírálatokból, hogy a bírálók sokszor oly kívánalmakat támasztanak a bírált müvei szemben, amelyek kevéssé férnek össze annak céljával, feladatával, hogy túlságos tért engednek bírálatuknál kedvenc eszméiknek s így szubjektivekké válnak, ahelyett, hogy objektive tanítanának ? Rácz Lajos. Gömöry János: Bánó Miklós ifjúsága. Kiadta Bánó Miklós fia : Bánó Aladár, a magyar Sáros vármegye egykori főjegyzője. Nyomatott Eperjesen. 84. oldal. Ha ezt az érdekes könyvet könnyekig megindulva olvasgatjuk, olyanformán érezzük magunkat, mint a Rügen-sziget partjai mentén holdvilágos éjfélkor evezgető halász, aki hallja a mélységből felbúgni a regés ősidőkben elsülyedt Vinéta város harangjait. Ilyen Vinétánk, ilyen tenger alá sülyedt tündérvárosunk, több ideiglenesen elvesztett testvéreivel együtt Eperjes is. Ennek szép, magyar múltjába varázsol vissza bennünket Gömöry János könyve. Bánó Miklós (1818—1877) testvére volt Bánó Józsefnek, az egykori képviselőházi alelnöknek. Lelkes deákpárti képviselő volt Miklós is, a felvidéken olyan előkelő szerepet játszó tapolylucskai és kíikemezei Bánó famíliának egyik legkiválóbb tagja. A Bánók a mellett, hogy a közügyek vármegyei és országos szolgálatából is kivették méltó részüket, mint lelkes lutheránusok egyházunknak is elsőrendű oszlopemberei voltak. Érdemük az is, hogy az ősi birtokot csonkítatlanul megőrizték, sőt szakértő gazdálkodásukkal gyarapították is, míg az idegen hatalom abból a nagy világégés után jórészt ki nem forgatta őket. A könyv kiadója, Bánó Aladár is elődei nyomdokán haladt: mint Sárosvármegye főjegyzője és az ősi eperjesi kollégium felügyelője, áldott munkát fejtett ki. Most, mikor a zord idők közéleti tétlenségre kárhoztatták, vigasztalásért a múltba, azokhoz fordul, „akik máskor voltak". Barátja, Gömöry János útján e szép könyvben áldoz atyja emlékének és vele ama szebb kornak, melybe lelkünk fájó vágyakozása visszavisszaszáll. Megújul e könyvben Bánó Miklós mellett sok más kiváló Sáros vármegyei emberek képe is. Mert ez a szép vármegye a nagy emberek egész csillagképletét adta a hazának. Ha csak a gentry-familiákra szorítkozunk is, milyen jól hangzik magyar ember fülének a Bánók, Tahyak, Dessewffyek, Péchyek, Bornemiszák, Pulszkyak, Üjházyak neve. És mint evangélikus magyar tanárok jóleső örömmel állapítjuk meg, hogy a sárosi nagyemberek legnagyobb részét az eperjesi kollé
