Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Dr. Zoványi Jenő: A sárospataki iskola a 16. században
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 175 „a magyarországi egyházaknak és iskoláknak hasznára akarta fordítani a szabad tudományok1 támogatását és ékességét".1 2 Minthogy az is fel van jegyezve, hogy Perényi Gábor szintén felkarolta ezt a törekvését és ennek érdekében adománnyal is ellátta, föl lehet tenni, hogy Szikszai mellett második pataki tartózkodásának már a legelejétől fogva alkalmazva volt egy másodtanár (conrector, lector, collega) is. Ám ha Perényinek ezentúl rövidre terjedt életében nem szerveztetett ez az állás, akkor minden valószínűség szerint csak akkor valósult meg, mikor Dobó Ferencnek került kezére Sárospatak. Mert közben, mig a királyi kamarának volt birtokában az uradalom, az aligha törődött effélével. Az bizonytalan, hogy mikor lett Dobó Ferenc Sárospatak ura,3 de az bizonyos, hogy 1574-től 1576-ig Beregszászi Lőrinc Péter töltötte be a szóbanforgó hivatalt, aki innen a Károlyi Péter halálával4 megürült lelkészi állásra távozott Nagyváradra. Hogy az ezt megelőző időben vagy még később is a több-kevesebb ideig tartó üresedések alkalmával kivételesen egyik-másik lelkész is szerepelt helyettesként az iskolában, az feltételezhető,5 * de teljességgel nem vonható ki belőle az a következtetés, hogy a tanárok névsorában esetleg mutatkozó hézagok ilyen könnyű szerrel: a két állás egyesített voltának elképzelésével töltendők be. Beregszászinak a helyét Paksi Cormaeus Mihály foglalhatta el, aki Szikszainak még 1576 folyamán bekövetkezett halála után a rectorságra lépett elő. Az ekként megürült lectori állásra ekkor mindjárt meghívhatták Kassai Császár Györgyöt, aki 1577 februárjában Wittenbergben volt még,1’ de bizonyára rövid időn útnak indult hazafelé. Paksi 1579 eleje táján Egerbe ment lelkésznek7 és Kassai jutott a helyébe igazgatónak. Lectornak ekkor Szegedi Dégi Pál jött haza külföldről, ez azonban még ez év nyarán elhunyt s helyébe hamarosan Thoraconymus Mátyás került, aki a helvét irányhoz hajlása miatt előbb Késmárkon, ez év (1579) elején pedig Kassán vesztette el igazgatói hivatalát. Mikor aztán Ceglédi György a sárospataki első lelkészségről 1585-ben Ecsedi Báthory Istvánnak a védszárnyai alá vonult és állására Kassai választatott meg: Thoraconymus foglalta el rectori helyét. 1 „Artes liberales“, ami alatt a hétből nemcsak három értetvén, itt már a triviális iskolánál felsőbbről van szó. a U. o. H. iij levél. 3 Szombathi és utána Szinyei 1576-ra teszi ennek idejét, de mig amaz a Révész észleletének megfelelően csak körülbelül, ez egész határozottan, pedig kétségtelen, hogy már 1575. szept. 1 -je előtt az övé volt Sárospatak (Régi Magyar Könyvtár 111. k. 658. sz.). 4 Némelyek kétségbevonják, hogy ez 33 éves korában következett be, pedig Debreceni Joó Jánosnak róla írt epitaphiuma címében is határozottan ezt mondja, a szövegében pedig így szól erről „Bis tria lustra et trés complebat temporis annos, Quando animus coeli sidera celsa petit“ („Az apostoli credonak avagy vallásnak igaz magyarázatja ...“ végén). 5 Balsaráti Vitus Jánosról p. o. ez körülbelül bizonyos (Régi Magyar Könyvtár III, k. 658. sz.) 4 Történelmi Tár 1898. 730. 1. 7 Tehát nem a Hellopoeus utódául, miként írni szokták.
