Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 142 gyermek körül, amint éveken keresztül lesi, várja a nyelvi jelenségeket és a fejlődést a gyermek ajkáról és a fejlődésben keresi az egyenesvonalú előrehaladást. Látszik, hogy a szerző ennek a tanulmánynak szentelte azt a hét évet, amivel foglalkozik. Odaadásra, kitartásra, tárgyszeretetre vall, hogy a megfigyelések pontos idejét is nyújtja egész napokig. A szerző körültekintését és tudatosságát bizonyítja, hogy a gyűjtött anyagot a grammatika rendszere szerint fogja össze és így mutatja ki a fejlődést. (Főnevek ragozása, igék ragozása, a szavak egyeztetése számban és személyben, igeidők és ígemódok, melléknevek, a határozók, stb., stb.) Igaz, hogy ezzel megnehezíti az olvasó áttekintését, amivel egységes képet alkothatna a gyerméknyelv fejlődésének egyes stádiumairól, amivel kiformálhatnék a haladványosságban az összképeket. A mű értékét emeli, hogy a nyelvi megfigyelésekhez lélektani megfigyelések, értelmezések fűződnek, mert hisz a kettő a tényekben együtt van. Helyes bölcseletet alkalmaz, ahol azonban a gyermek beszéde kétséget hagy maga után, ott óvatos a megállapításaiban. A gyermek szókincséből nagyon találó rriegállapításokat von le a gyermek lelkének fejlettségére, illetőleg fejletlenségére vonatkozólag. A munka gyakorlati értékét abban látom, hogy felhívja a szülők, pedagógusok figyelmét a gyermek nyelvének figyelésére, a megfigyelés számára nagyon jó nyelvszemlélettel kikrístályosított szempontokat ad, amennyiben rendkívül sok jó gyermekmegfígyeléssel szolgál a gyermeki lélek tartalmának és kifejezési formáinak a szövevényéből. Melegen ajánlom szülők és pedagógusok figyelmébe. Ha az ember beleéli magát az adathalmazba, élvezetes olvasmány. (Szarvas) Tömörkényi Dezső. Gulyás József: Levélíró magyarok. Sárospatak, 1926. Hézagpótló könyv. A magyar levélirodalmat állítja egybe. A dolgozat legnagyobb része missilis levelek, a többi a fiktiv levelek s költői levelek szerzőit sorolja fel. A bevezetésben arról emlékezik meg, hogy hazánkban a levélírás latin nyelven indult meg. Kun László 1280-ban latin levelet írt. A legrégibb magyar levelet 1481 körül Várday Aladár, Mátyás apródja írta Várday Miklós bodrogi főispánhoz. Ezután külön sorra veszi a XVI—XIX. sz. leveleit. A XVI. századból való az első női levél 1515-ből. Magyarul leveleznek a török tisztek is. Kiemeli NádasdL Tamás családi levelezését, amely derűs kedélyességével bizonyos tekintetben előfutárja Mikes leveleinek; s hű képét adja a XVI. század családi életének. E századból nagyszámú levél kiadatlan, pedig jórészük telve van a magyar humor virágaival. A XVII. század leveleiben igen kedvelt a bibliai stílus. Megállapítja, hogy I. és II. Rákóczi György leveleiből bizonyítható, hogy az öreg Rákóczi György nem volt olyan vén zsugori, amilyennek festik s II. Rákóczi György sem volt olyan könnyelmű, amilyennek a köztudatban él. Jeles levélírók nagyszámban kerülnek protestáns és katholikus részről is. A történelem nagyjain kívül az irodalmi szereplők is Írogatnak leveleket. Bocskai, Bethlen., Pázmány, Teleki Mihály, Thököly,
