Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
100 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE csipőízület s a gerincoszlop ízületeinek mozgékonysága szükséges, Az ülő életmód következtében főleg a mellizmok s az alszár liajlítói rövidülnek meg, ezen izmokat nyújtják a nyujtógyakorlatok. Az izmok erősítése nagyobbfokú izomösszehuzódás, valamely ellenállás legyőzése által történik, ez ellenállást maga a test szolgáltatja. Külső szerek fokozzák ez ellenállást. Sophie Dapper csak a medicinlabdát tartja alkalmas szernek leányok részére. Tovahaladással egybekötött gyakorlatok a járások, futások, ugrások. A gyakorlatok elhatárolása nem merev. Igen sok gyakorlatot ölel fel és pontosan, világosan írja le őket. Mindezen gyakorlatok nagyrészben azonosak a mi tornarendszerünk gyakorlataival. A könyv a gyakorlatok világos, áttekinthető csoportosítása, pontos leírásánál fogva alkalmas segédkönyvnek ajánlható. (Budapest) H. I. Gáspár János: Fajismeret. Budapest, 1930. Novák Rudolf. 98 ábrával. 222. lap. Gáspár müve nagyon időszerű. A magyar társadalom előtt nem ismeretlenek a fajbiológia némely problémái, csakhogy erre az ismeretségre — sajnos — a politikai élet adott alkalmat és éppen ezért az egész fajbiológíát, mint tudományt, nálunk nagyon szeretik pártpolitikai eszköznek tekinteni, illetve ilyet látni benne. Gáspár munkája gyökeresen megtanítja az érdeklődőt arra, hogyan kell a tudományt kiemelni ebből a hozzá sehogysem illő légkörből és hogy a fajismeret minden politikától mentes és önálló, exakt vizsgálódásokon felépült tudomány. Azonfelül megtanulhatja mindenki, hogy nehéz és nagy szaktudást megkövetelő tudománnyal van dolga, mely független a mindenkori politikai áramlatoktól és amelybe hozzánemértéssel beleszólni nem lehet 1 Gáspár műve komoly tudományos munka. Nemcsak a széleskörű, hanem egyszersmind a mély szaktudás, valamint a mű minden sorában megnyilvánuló nagy olvasottság teszik azzá. Ez utóbbit külön ki kellene emelnem a mű érdeméül. A munka első fejezete (A faj biológia alapvetése) örökléstani vizsgálatok eredményeinek a gyűjteménye: a szerző sűrítve adja benne mindazt a szinte matematikai pontossággal működő törvényszerűséget, mely alapjául szolgál a továbbiaknak. Figyelemre méltó az a megállapítás, mely az „asszimiláció“ lehetőségét kétségbevonja : a természet mindenkor a faj tisztaságának a visszaszerzésére törekszik, a korcsok nem állandósulhatnak, mert szélhasadnak a tisztafajtájú szülők tulajdonságaira. Ez a szabály akkor is áll, ha korcsok kereszteződnek egymás között (ami az állatvilágban nagyon gyakran nem is termékeny 1). A mű második fejezetében (A fajok alaki megjelenése) a szerző röviden kitérve arra, hogy mely szempontok szerint (tulajdonságok alapján) történik az emberfajták osztályozása, azok részletes leírását adja. A szerző az egyes embercsoportokat származástanilag fajtának, élettani szempontból a fajjal egyenértékűnek tartja, mely álláspontjának a megelőzőkben kielégítő alapot vet. A „faj" fogalma nem fedi a „nemzet" fogalmát, amint azt a szerző több alka-
